Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára (A MTAK kiadványai 41. Budapest, 1964)

A MÁTYÁS király könyvtáráról készült leghasználatosabb jegyzékek (WEINBERGER, HEVESY, FÓGEL, HOFFMANN Edit

1) megkülönböztetés nélkül MÁTYÁS király könyveiként, korvinaként sorolják föl mindazokat a kódexeket, amelyek akár MÁTYÁS király, akár BEATRIX személyével hozhatók kapcsolatba. Tehát azokat, amelyeken a HuNYADi-ház címerével ellátott magyar címer, vagy BEATRIX királyné aragon címere, vagy pedig mind a kettő megtalálható. Ez az eljárás abból az előre elfogadott, de semmiképpen sem bizonyított föltevésből indul ki, hogy ha BEATRIX esetleg hozott is magával könyveket Nápolyból, azok Budán természetszerűleg belekerültek a királyi könyvtárba; ugyanerre a sorsra jutottak azok a kódexek is, amelyeket a MÁTYÁS királlyal kötött házasság után ajándékoztak neki, vagy ő maga készíttetett. WEINBERGER meg is mondja, hogy valószínűtlennek tartja egy külön BEATRix-gyűjtemény létezését.

2 HOFFMANN Edit ugyan a régi magyar bibliofilekről írt munkájában a modenai ORIGENES-kódexet, a wolfenbütteli psalteriumot és a bécsi REGiOMONTANUSt mint BEATRIX királyné három könyvét említi, de ugyanebben a munkájában mind a három kódex megtalálható a Mátyás király könyvtára cím alatt egyesített táblázatban, és nem szentelt külön fejezetet a régi bibliofilek sorában BEATRIX királynénak. Pedig a humanista királynék körében nem volt szokatlan jelenség a külön királynéi könyvtár. Ismerjük XI. LAJOS francia király felesége, CHARLOTTE DE SAVOIE könyvtárának a jegyzékét 1484-ből.

3 A jegyzék 106 könyvet tartalmaz. BEATRIX királyné nővérének, I. ERCOLE ferrarai herceg feleségének, Aragoniai ELEONORÁnak könyvtárában halálakor, 1493-ban 74 könyvet találtak.

4 Érdemes tehát megvizsgálni azt a kérdést, hogy a könyvkultúrájáról híres nápolyi udvarból Budára került BEATRIX királynénak nem volt-e itt külön könyvgyűjteménye? A kutatók talán csak azért nem vették észre eddig, mert szemüket elkápráztatta a Corvina-könyvtár fénye. 1 WEINBERGER, Wilhelm: Beitrage zur Handschriftenkunde. 1. Die Bibliotheca Corvina. Wien, 1908. (Sitzungsberichte der Akademie in Wien. Pliilos. — Hist. KI. 159. Bd. 6. Abt.) HEVESY, André de: La Bibliothéque du roi Matthias Corvin. Paris, 1923. Bibliotheca Corvina. Mátyás király budai könyvtára. Szerk. BEBZEVICZY Albert, KOT/LÁNYI Ferenc, GEBEVTCH Tibor. Bp. 1927. (Benne: FÓGEL József: A Corvina-könyvtár katalógusa. 59—82. 1.) HOFFMANN Edit: Régi magyar bibliofilek. Bp. 1929. 96—103. 1. 2 WEINBERGER: Erhaltene Handschriften des Kónigs Matthias Corvinus und des Graner Erzbischofs Johann Vitéz. Zentralbl. Bibliothekswesen. 1929. 6—13. 1. 3 DELISLE, Léopold: Le Cabinet des Manuscrits de la Bibliothéque Impériale. T. 1. Paris, 1868. 91—93. 1. (Histoire générale de Paris) 4 FAVA, Domenico: La Biblioteca Estense nel suo sviluppo storico. Modena, 1925. 121—122. 1.