Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (A MTAK kiadványai 40. Budapest, 1964)

filozófia 2, pszichológia 1, pedagógia 3, tudománypolitika- és szervezés 1. Szellemi kiadás szempontjából közvetlenül akadémiai érdekeltségű a 23 közül 12, tehát több mint 50% (figyelmen kívül hagyva a kereskedelmi kiadást, mert úgy az akadémiai arány még nagyobb volna, továbbá figyelmen kívül hagyva az esetleges akadémiai céltámogatást stb.). Valójában az akadémiai érdekeltség még jelentősebb, ha nem csak a kurrens, hanem a nagy retrospektív és egyéb (tematikus) bibliográfiákat is figyelembe vesszük (pl. a magyar történeti bibliográfia, régészeti bibliográfia stb.). A felsorolásban nem szerepelnek a határterületi dokumentációs kiadványok (Műszaki- Gazdasági Tájékoztató, NIM Vegyipari Gazdasági Tájékoztató, tárca- iparvezetői tájékoztatók stb.). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar társadalomtudomány valóban nem csekély kurrens dokumentációs kiadványbázissal rendelkezik, de egyben jelzik a Iliányosságokat is: egyes ágazatok nem rendelkeznek kurrens tájékoztató kiadvánnyal (szociológia); viszonylag kevés az egyszerű címleíráson túlmenő annotált bibliográfia és a referáló kiadvány; meglehetősen kevés a külföld számára is használható összeállítás (magyar címek felsorolása). Mindebből legalább egy következtetés adódik: társadalomtudományi eredményeinknek a nemzetközi vérkeringésbe való intenzívebb bekapcsolásának egyik fontos feltétele egy — egy vagy több idegen nyelven megjelenő — referáló és bibliográfiai folyóirat volna, amely koncentráltan és rendszeresen tájékoztatná a külföldet. Adott esetben mellékesnek látszik, de alighanem a külföldi kiadványterjesztő munka is hasznát látná egy ilyen folyóiratnak. III. Egy idegen nyelvű társadalomtudományi referáló folyóirat gondolata Az idegen nyelvű társadalomtudományi referáló folyóirat indokoltságával kapcsolatban néhány adat: az Acta Históriáé Artiuin 1960—61-ben megjelent kötetei összesen 17 bibliográfiai tételt tartalmaznak, ezek közül 5 recenzió, 12 egyszerű címleírás. Az 5 recenzió közül 3 külföldi munkával foglalkozik. Összehasonlításul: az Acta Históriáé Artium 1960-ban 8 mű címleírását tartalmazta, míg a Magyar Nemzeti Bibliográfia és a Magyar Folyóiratok Repertóriuma nyilvántartása 1960-ban legalább 50 olyan könyv és folyóiratcikk címét sorolja fel, amelyet a külföld számára ismertetni lehetett volna. Ez a helyzet tehát egy olyan ágazattal, amelynek idegen nyelvű actája van. Terjedelmi korlátok miatt csak kis részét tudja bemutatni a hazai szakirodalmi termésnek. Más kérdés természetesen, hogy nem minden magyarul megjelent munkát kell ismertetni, de legalább egy címfordítás erejéig az arány jobb lehetne. 8