Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (A MTAK kiadványai 40. Budapest, 1964)

Egészen rossz a helyzet azokban az ágazatokban, ahol rendszeres nemzetközi publikációs lehetőség egyáltalán nincs biztosítva (pl. közgazdaságtudomány). Mindezek alapján úgy tűnik, hogy első lépésként az Acták által nem fedett tudományterületek idegen nyelvű (orosz—angol) referálása látszik indokoltnak. A Magyar Nemzeti UNESCO Bizottság Tudományos Albizottsága és a MTATársadalmi-Történeti Tudományok Osztálya megbízásából az MTA Könyvtára felmérést végzett a szóbajöhető I. és II. Osztály tudományterületek évi szakirodalmi termésére vonatkozóan. A teljes termés évi mintegy 300 könyv és 4000 folyóiratcikk és ebből a hatalmas és heterogén mennyiségből kellene kiválasztani a referálásra kerülő anyagot. Amennyiben az idegen nyelvű referálólap csak a II. Osztálynak azon diszciplináit ölelné fel, amelyek rendszeres idegen nyelvű publikációs lehetőséggel nem bírnak — és indulásnak, márcsak a kísérletezés miatt is ez volna a reális—, tehát közgazdaságtudomány, statisztika, filozófia, szociológia, továbbá esetlegesen tudományszervezés, valamint pedagógia és pszichológia, évente mintegy 1000 tételből kellene kiválasztani a referálandó, illetve repertorizálandó anyagot (természetesen nemcsak akadémiai kiadványokról lenne szó). Ennek a mennyiségnek mintegy egyharmadával lehet reálisan számolni. Célszerűnek látszik nemzetközi tapasztalatok alapján egy orosz és angol kiadást tervezni. Megjegyzem, hogy hasonló folyóiratra van példa, a Bolgár Tudományos Akadémia több sorozatban és több nyelven ad ki társadalomtudományi referálólapot. A folyóirat irodalmi szemléket, referátumokat és válogatott bibliográfiát tartalmazna (részben annotáltan). Feltehetően egy ilyen vállalkozás előmozdítaná társadalomtudományi kutatási eredményeink jobb bekapcsolódását a nemzetközi tudományos életbe. IV. Részvételünk a nemzetközi társadalomtudományi dokumentáció szervezetében Az eddigiekben vázolt problémák és lehetőségek mellett különös figyelmet érdemelnek kapcsolataink a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációs szervezetekhez. Míg egy idegen nyelvű referáló folyóirat közvetlen lehetőséget nyújt a magyar eredmények közvetítésére, addig a nemzetközi szervezetek útján talán mégfontosabb—jóllehet közvetett — lehetőségek állnak rendelkezésre. A teljesség igénye nélkül

3 az UNESCO keretében folytatott társadalomtudományi dokumentációs tevékenységről, illetve az ebben való közreműkö3 így többek között nem foglalkozom az egyes ún. ONG-ék (Orgauisation non-gouveriieinentales), a nemzetközi társadalomtudományi ágazati egyesületek (közgazdasági, jogi, szociológiai stb.) dokumentációs tevékenységével, továbbá a FID, a nemzetközi dokumentációs szövetség FID/C 3 bizottság munkájával sem (az Egyetemes Tizedes Osztályozás 3 Társadalom. .9