Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye (A MTAK kiadványai 34. Budapest, 1963)
17 (Jóval tübb armálislevelet ismerünk ULÁSZLÓ, mint MÁTYÁS korából. 6 6) A művészettörténeti kutatás már fölhívta a figyelmet, és értékes eredményekre jutott abban a tekintetben, hogy egyes címeresleveleket összefüggésbe hozzon a királyi műhely illuminátoraival. 6 7 Ezen a téren még valószínűleg sok eredményre lehet számítani, s talán meg lehet állapítani kódexfestők kancelláriai foglalkoztatását. Legalább ilyen fontos lenne azonban a Mátyás- és Ulászló-kori oklevelek írásainak összehasonlítása a Budára datálható korvinákéval : nem lehet-e nyomon követni egy-egy kódexírás fölbukkanását az oklevelekben. Ez a kutatás még a jövő feladatai közé tartozik. Végeredményben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy MÁTYÁSkirály könyvfestőműhelye alig egy-két esztendővel élte túl létrehozójának halálát. Amint MÁTYÁSnak szinte minden más alkotása, ez is megdöbbentően hamar omlott össze: 1492-nél később aligha kereshetünk a budai palotában írt vagy festett kódexet. De másrészt az is bizonyos, hogy — ha az intézmények összeomlottak is —, az a műveltség, amelyet MÁTYÁS király terjesztett el és lendített előre az országban, tovább virágzott, és szélesebb körben még csak ezután, 1490 és 1526, sőt 1541 közt hozta meg termését. A kódexfestés, a könyvkultúra súlypontja szétesett ugyan, de ez a szétesés egyúttal decentralizáció volt. Áthelyeződött az anyagi erővel és műveltségpártolással együtt a főpapi udvarokba, ahol már MÁTYÁS korában is megtalálható volt, de akkor még a királyi udvar fénye mellett elhomályosult. A fényes humanista-könyvtárak árnyékában pedig, egyelőre még kevéssé észrevehetően, de a későbbi nyelvi, irodalmi és tudományos fejlődés szempontjából döntő fontossággal ott volt már a kolostorok, főleg a magyar nyelvű apácakolostorok, a polgárság és a tanult világi réteg sokkal kevésbé pompás, de szintén fontos és egyre jobban kibontakozó könyvkultúrája.. CSABA CSAPODI: QUAND L'ATELIER DESILLUMINATEURS DU ROI MATTI 1IAS A-T-IL CESSÉ DE TRAVAILLER? Sans que la question ait été vérifiée dc plus prés jusqu'ici, les cliercheurs ont accepté comme certitude que la préparation des manuserits — si mérne réduite — fut cependant continuée par les copistes dans l'atelier de Buda aprés la mort du roi MATTHIAS, jusqu' en 1526, date de la premiere occupation de Buda par le sultan SULEJMAN. II est certain que Tillumination des manuserits anciens ne fut pas interrompue, mais que les ouvrages commancés ont été achevés, seulement ils portaient, dorénavant, l'écusson 6 6 A MÁTYÁS király korából eredetiben fennmaradt címereslevelek száma 18 (33 év);. ULÁSZLÓ és II. LAJOS korából 61 (36 év). Ld. CSOMA József: Mohácsi vész előtti címereslevelek. Turul. 1906. 24—25. 1. 0 7 IIOFFMANN: ltégi magyar bibliofilek. 181. 1. RADOCSAY Dénes: Gótikus magyar címereslevelek.. Műv. tört. Ért. 1957. 271—285. 1. Főleg pedig: BERKOVITS Ilona: Az esztergomi Ulászló Graduale. Magy. Könyvszle. 1941. 346. 1. „Az Ulászló-korabeli budai miniaturafestészet fönnmaradt csekély számával szemben meglepő gazdagodást mutat a budai címerlevélfestészet. Amíg Mátyás idejéből tizennyolc címereslevelet ismerünk — amelyek közül kettő' Bécsben készült —, addig Ulászló korából harminchét címereslevél maradt fönn — ezek közül ugyancsak kettő készült külföldön, Prágában. II. Ulászló budai címereslevelei között szép számmal találunk olyanokat, amelyek miniátor közreműködésére vallanak.
