Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)

stílustól függetleníteni tudja magát, ésagondolati tartalmat kíséri figyelemmel, az érdeklődéssel fogja olvasni minden sorát; van ezekben az odavetett filozófiai elmélkedésekben valami olyan vonás, ami Montaigne-re emlékeztet. 7. Filozófiai észrevételeinek és gondolatainak elemzése után térjünk rá Székely egy olyan működési körének bemutatására, ami ismét újabb oldalról világítja meg őt: a Minta rajziskolán, a későbbi [1908] Képzőművészeti Főiskolán töltött éveinek jellemzésére. — Székely, mint Piloty egyik legkiválóbb tanítványa, külföldön számos 9. Léda és a hattyú. 1876. alkalmat és lehetőséget találhatott volna tehetségének kibontakozásához, de ő vállalva a múlt századi magyar művész-sors nehézségeit, idehaza keresett állást, és így jutott a Mintarajziskola tanári katedrájához [1871]. Pedagógus-lelkiismeretességéről jegyzetkönyvei lépten-nyomon tanúskodnak. Óravázlatokat készít, gondosan feljegyzi tanári működésével kapcsolatos észrevételeit és tanítványai nevét. A legapróbb részletekre kiterjedő alapossággal kíséri figyelemmel tanítványai előmenetelét: feljegyzi hibáikat, jó tulajdonságaikat. Növendékeitől megkívánja, hogy benyújtott rajzaikat sajátkezűleg tintával írják alá és több, ehhez hasonló szokást, illetőleg követelményt honosít meg az iskolában. A jegyzetkönyvek anyagán túl is számos adatot találunk tanári működésével kapcsolatban. Ilyenek például az iskola igazgatójához intézett kérvényeinek, feljegyzéseinek fogalmazványai. Egyik feljegyzése a termek rossz megvilágításával kapcsolatos, egy másikban az épület fűtetlensége miatt panaszkodik stb. Tanártársairól is többször tesz említést. 1902-ből származik például a következő jegyzetkönyvbeli részlet: ,.Aggházi — 15