Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)

szorgalmas, de nem tud tanítani, például vágynák nála 4ed évesek a kik semmit se festettek még — Gyulai — nem figuralista — ide dugta be a kormány — jóindulatú ember, de magamutatva nem eorrigál. Ballo — nem tudván componálni. nézetei gyerekesek, tehát a kezek rajzai ő magánál szerfölött kezdetlegesek — azonkívül — nem mutat, csak beszél a tanítványaihoz — Hegedűs talentumos ember, de miután Neográdyt is helyettesíti — Ballonál asszisztál — néha a szabad iskolában is eorrigál — azonkívül a rajztanárjelöltek II-dik ós III-dik osztályát és a III és IV éves nőosztályt — egy nagyon elnyaggatott ember — Ha valaki megbetegszik, nincsen ki helyettesítse mi lesz ez oskolából 10. Madártaiiulinányok. Színes. 1890. körül ha magam megbetegszem ! Tallyesnitzky nem rajzol — az anatómiai tanok megértetése igen hiányos — ezt is pótolni kell." (Ms 5006/29. sz. jegyzetkönyv, 10. sztln. lev.) A tanári munka gyakorlati feladatain túl a pedagógia elvi kérdései is foglalkoztatják. O volt az első Magyarországon, aki a rajzoktatás elvi kérdéseivel valóban alaposan foglalkozott. Az Akadémián őrzött Szókely-hagvaték annyira gazdag az ilyen vonatkozásokban, hogy ezekből akár egy kis rajzoktatási enciklopédiát is össze lehetne állítani. — A természettudományos oktatás mellett tör pálcát és ezáltal, korát megelőzve, már hetven évvel ezelőtt modern nevelési elveket vallott. Természettudományos érdeklődésére festék-kémiai és anyagismereti tapasztalatain túl Eötvös Loránd, a fizikus és Jules Etienne Marey, a fiziológus is hathatott. Legterjedelmesebb olvasmány-jegyzete talán éppen az, amit Henry Thomas Huxley természettudományi műveiből készített magának. Özv. Lándor Tivadarnétól vásárolt kéziratos anyag egyik darabján — tehát nem jegyzetkönyvben — olvassuk a következő idevágó észrevételt: 16