Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)
20 ségekről, „amelyek közt láttuk egy nagyon szép könyvtár maradványait." 63 De hogy ezek a maradványok könyvek, vagy pedig csak berendezés, arról nem értesülünk. Néhány év múlva Dávid UNGNAD vezetett kétízben is — 1572-ben és 1573-ban — Budán át követséget Konstantinápolyba. Az 1572-i követség leírását OMICHIUS adta ki 1582-ben. A könyvtárról itt azt olvassuk, hogy MÁTYÁS király hálószobája mellett található, „néhány ezer könyvet hozott össze ő ebben". 6 4 A beszámoló szavai nem világosak. Úgy is lehet érteni, hogy ez a néhány ezer könyv most is ott van, de úgy is érthető, hogy MÁTYÁS idejében voltak ott és most már csak a könyvtár helyisége, berendezése van meg. A következő évi követségről UNGNAIJ udvari prédikátora, Stefan GERLACH készített naplóföljegyzéseket. Ezeket az ő hagyatékából Sámuel GERLACH adta ki egy évszázad múlva, 1674-ben. A leírás többek közt szól egy helyi ségről, amelyben a „tizenkét égi jel", a csillagok állása látható MÁTYÁS cseh ' királlyá választatásának pillanatában „és egy szép könyvtár található benne." 6 5 GERLACH jó megfigyelő, ami például látszik az esztergomi palota részletes leírásában, s amelynek hitelességét ma már, az esztergomi palota maradványainak napfényrekerülése után tapasztalhatjuk. Bizonyosra vehető, hogy a budai palota leírása is megfelel a valóságnak. Egyébként sok egyezés is van benne az Omichius-féle és egyéb útleírásokkal. Csakhogy érdekes, hogy egyik író sem tesz említést magukról a könyvtárban található könyvekről, — ha ott voltak. GERLACH megjegyzését is: „egy szép nagy könyvtár található benne", legegyszerűbben úgy lehetne értelmezni, hogy egy rendben fölállított nagy könyvtárt látott ott. De akkor hogy lehet az, hogy míg olyan gondosan följegyzik a látott falfestményeket, címereket, díszeket, latin nyelvű föliratokat, még csak megjegyzést se tesznek arról, milyen állapotban látták a könyveket. Milyen és mennyi könyv volt ott? Ha a könyvek valóban ott feküdtek volna a pultokon és szekrényekben, vagy ha éppen ellenkezőleg az állványok helyett a földön hevertek volna összevissza vagy halomban, bizonyára följegyeztek volna erről valamit, úgy ahogy az 1526 előtt a könyvtárban megfordult humanisták, vagy 1666-ban Lambeck, az évtizedek óta gondozatlanul álló könyvek szomorú állapotáról, az őket borító porról, piszokról, a kötetek fokozódó rongálódásáról. Különös, hogy az említett követségi tagok kísérletet sem tettek arra, hogy egy-két darabot megszerezzenek belőlük. Lényeges ebben a tekintetben, hogy a nem sokkal utóbb ugyanitt járt SCHWEXGER (1576) szintén beszél egy teremről, amelynek boltozatán ott látható egy horoszkóp ULÁSZLÓ trónraléptének időpontjáról (nyilvánvaló félreértés, vagy elírás MÁTYÁS király csehországi trónfoglalása helyett), de sem könyvekről, sem könyvtárról nem beszél itt, hanem egy egészen más helyiségről mondja, hogy járt a régi királyi könyveskamrában (Buchkammer) és ott látott egy tarisznyát iratokkal, meg egy ,,Szentek legendái" kötetet. Ezt az utóbbit el is akarta kérni az öreg töröktől, aki ebben a helyiségben 0 3 BANFI, Florio: Pigafetta Marcantonio. Hadtört. Közi. 1936. 71. 1. 6 4 OMICHIUS, FI-.: Beschreibung einer Legation und Iieise von Wien aus Oesterreic. auff Constantinopcl durch• • • Dávid. . . Ungnaden. . . Anno 72.verrichtet. Güstrau. 1582 6 5 GERLACH, Stephan: Tag-Buch der . . . an die Ottomannische P/orte zu Con-stantincpel . . . durch Dávid UNONAD . . . vollbrachter Qesandschaft. Franckfurt a. M. 1674.
