Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)
21 lakott, de az nem adta neki, mert a szultáné. 6 6 SCHWEIGER tehát egyetlen egy könyvet látott, de annak is följegyezte a cimét és el is akarta vinni magával. Eljárása teljesen ellentétes lenne két elődjével szemben, ha ők valóban nem csak az üres könyvtárhelyiséget és berendezést látták volna, hanem a könyvgyűjteményt is és érthetetlen, miért nem beszél SCHWEIGER a fényes könyvtárhelyiségben ott álló könyvek tömegéről, miért nem nevez meg azokból egyet se, ha a szegényes tarisznyában levő iratokon és az egy kötet könyvön túl mást is látott volna. Egyetlen egy útleírást ismerünk a XVI. századból, amely a budai palotában könyveket említ, ez Reinhold LUBENAUÓ, aki 1587-ben járt Budán és utazását késő öregkorában írta meg. A leírás beszél egy fényes, márványpilléres teremről, de nem erről, hanem egy következőről mondja, hogy „nachmahl kamenwier in die Königliche bibliotheca", erről viszont semmi szépet és dicsérőt nem mond, csak annyit hogy ,,da ein Hauffen Bucher ubereinander lagen und wohnet ein altér Turch drein, der darauf Achtung gab; wollte nichts davon geben, sagtt, es sei seines Keisers und im hat verbotten." Amit LUBENAU a könyvtárról, a földön heverő könyvekről mond, az sokkal inkább a LAMBECKféle leírásnak felel meg, mint a XVI. század többi adatának. A régi könyvtártermet nyilvánvalóan nem is látta, hanem csak az alagsori helyiséget, ahol a könyvek már akkor is „ömlesztve" hevertek, ugyanúgy mint LAMBECK idejében. A leírás egyébként az öreg törökkel együtt nagyon emlékeztet SCHWEIGER beszámolójára. 6 7 Négy év múlva, 1591-ben megint meglátogatta egy utazó a budai királyi palotát: WRATISLAW. O megint említi a Mátyás cseh királyságának emlékhoroszkópjával díszített termet, ahol „Mátyás király könyvtára volt." 6 8 WRATISLAW tehát már világosan „volt" könyvtárról beszél. A boltozatra festett horoszkópokat leírja, de könyvekről nem szól. A XVI. századi forrásokból tehát csak azt olvashatjuk ki, hogy a királyi könyvtár 1526 után már nem volt meg. Még csak egy ellentmondónak tetsző adatot kell megvizsgálnunk. ZOLNAI Klára Corvina-bibliográfiája 6 9 a török hódoltságkori források közt felsorolja Ceolius PANNONIUS Épistoláját azzal a megjegyzéssel, hogy az 1530-as években az Epistola írója, aki nem más, mint BÁNFFI Gergely, elragadtatással ír római barátjának MÁTYÁS király könyvtáráról, melyben HoMEROSt, IlESiODOst stb. látott. A levelet BUDIK közli 7 0 ismeretlen helyen levő kéziratból. Ha ez az adat hiteles, akkor egész föltételezésünk téves, mert a XVI. század harmincas éveiben, tehát 1526-nál később, a Corvina egy látogatója még elragadtatással ír a könyvtár gazdagságáról s a gyönyörű írással Firenzében készült kódexekről. 6 6 SCHWEIGER, Salomon: Eine newe Bcyssbeschreibung auss Teutschland nach Constantinopcl and Jerusalem. Nürnberg 1619. 21 1. 6 7 Közli HOLUB József: A budai könyvtár állapota a XVI. század végén. MagyKönyvszle. 1914. 95. 1. GEREVICH László föltételezi, hogy LUBENAU lényegében SCHWEI. GER leírását veszi át. Magyarország műemléki topográfiája. 4. Budapest műemlékei. 1Bp. 1955. 278. 1. 6 8 WRATISLAW: Mcrkwilrdige Oesandschaftsreise von Wien nach Konstantinopel. Leipzig 1787. 40. 1. 6 9 ZOLNAI Klára—-FITZ József: Bibliographia bibliothecae rcgis Mathiae Clorvini. Bp. 1942. 29. 1. 7 0 BUDIK: Entstehung und Verfall der berilhmtcn von König Mathias Oorvinus gestifteten Bibliothek zu O/en. Jahrbücher der Literatur 88. 1839. Anzcige-Blatt 44.
