Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)

19 Oh a kegyetlen Sors és Marsnak vak dühe folytán Ennyi csapás egy nap hogy szakadott mireánk." (Hegedűs István fordítása)

5

8 1533-han a Baselben megjelent ÜELIODORUS-kiadás ajánlósoraiban OBSOPOEUS már szószerint ugyanazt mondja, mint amit később BRENNER Márton: „Matthiae Corvini bibliotheca omnium instructissima superioribus annis a barbarie Asiatica vastata est."

5

9 VADIANUS pedig, aki még a JAGELLÓK idejében járt a sértetlen Budán és tudta, hogy a könyvtárt már az utódok kifosztották („posteri diripuere"), hiszen maga is a Corvinát nem eredmény nélkül látogató humanisták egyike volt, a következő évben írja: amint hallom, Budát a törökök elfoglalták és „clarissimis illis monumentis regiae magnificentiae spoliata est". Nyilvánvalóan főként a könyvtárra érti ezt.

6

U SINGRENIUS VERBŐCZY T ripartituma 1545-i bécsi kiadásának ajánlásában azt a véleményét közli, hogy ,,a könyvtár helyét is alig lehet megmutatni." Konrád GESNER a Bibliotheca universális ajánlásában (1545) jobban siratja az ókori könyvtárak megsemmisülésénél azt, hogy a törökök elpusztították „azt a híres budai könyvtárt". LYCOSTHENES 1565-ben Baselben megjelent Theatrum vitae humanae című rövid könyvtártörténetben a Corvina teljes megsemmisüléséről tud. Egy Konstantinápolyban szerzett korvinában valami közelebbről nem ismeretes ELISAEUS Infi[r]marius 1568-ban bejegyzett latin versben siratja a budai könyvtár kifosztását, pusztulását.

6

1 SCHAESEUS a Ruinae Pannonniae-bart (1571), ha két lényeges pontban tévesen tudósít is — (a pusztulás időpontja 1541, oka pedig a török katonák dúlása, fosztogatása, gyújtogatása, amelyben a könytár elégett) —, de abban nem kételkedik, hogy a könyvtár nincs meg többé. Mindezekkel szemben keveset nyom a latban az olasz Jovius megjegyzése: SZÜLEJMÁN megcsodálta Buda városát és győzelmi emlékül nem vitt el mást, mint három hatalmas bronzszobrot.

6

2 Láttuk, hogy SZULEJMÁN naplója egészen mást ír. Jovius egyébként a könyvtárról nem tesz semmiféle megjegyzést. Csak akkor tudjuk helyesen értelmezni a XVI. századi utazók leírásait is, ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a Corvina-könyvtár állományából 1526 után úgyszólván már semmit nem lehetett megtalálni a királyi palotában. Ezek közül az utazók közül az első, aki bejutott a török birtokba jutott várba és beszámol az ott látottakról, VERANCSICS Antal portai követségének katonai szakértője, PIGAFETTA Marcantonio. Elragadtatással ír a palotáról, — sajnálattal a régi dicsőség pusztulásáról; a nagyszerű oszlopcsarnokokról és helyi6

8 HEGEDŰS: Bartolcmeo delta Fonté. Irodtört. Közi. 1902. 17. 1. Eredetiben ld. Marchesi: Bartolomeo della Fonté. 80. 1. 5

9 THOMAS, G. M.: Miscellen aus lateinischen Handschriften der Münchener Bibliothek. Sitzungsber. bayer. Akad. Wiss. Pliilos.-pliilol. IÁI. 1875. 212. 1. — IIÓMER Flóris: Adalékok a Corvina történetéhez. Magy. Könyvszle. 1877. 350—351. 1. 6

0 VADIANUS, Joachimus: Epitome trium terrae partium. Tiguri 1534. 34. 1. 6

1 Közli GEBHARDT, O.: Corvin-codex a göttingai egyetemi könyvtárban. Magy. Könyvszle. 1884. 18. 1.) és U. a.: Ein Codcx Corvinianus in der Universitatsbibliothek zu Oöttingen. Zentralbl. f. Bibliotheksweson. 1884. 144 — 145. 1. 6

2 Jovio, Paolo: Commentario de le cose de turchi. Vonotia 1540. 29 1. Jovius egyébb ként a magyar viszonyokat csak másodkézből ismerte, félig történetíró, félig publicista volt. Ld. WACZULIK i. m.