Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)
18 ismerünk, amelynek bejegyzéseiből az derülne ki, hogy ebben az időben hozták el a királyi könyvtárból vagy Budán a Corvina valamelyik példányáról másolták. JÁNOS király szoros lengyel kapcsolatai alapján pedig bizonyosra vehető, hogy lengyel humanisták éppen úgy igyekeztek volna hasznát venni a Corvina-könyvtárnak, mint korábban a bécsiek és csehek. Annak sincs nyoma, hogy akár a király, akár másvalaki részéről kísérlet történt volna a könyvtár rendbehozására, kezelésére. Nem hallunk könyvtárosról sem abban a több mint egy évtizedes időben, amikor Buda SZAPOLYAI János székhelye volt. Az az állítás, hogy FABER bécsi püspök Budán kapta FERDINÁND királytól a birtokába került Corvin-kódexeket, adatokra nem támaszkodó feltevés. 55 Az meg éppen ellene mond ennek, hogy a kötetekben található exlibrisek hangsúlyozzák, hogy FABER a könyveket és kódexeket saját költségén szerezte meg. Előfordul az a föltételezés is, hogy 1541-ben kerültek Erdélybe korvinák, mikor IZABELLA királyné elhagyta Budát s ezek a kódexek a gyulafehérvári és brassói könyvtárakba kerülve 1658-ban, illetőleg 1689-ben égtek el. Az természetesen nincs kizárva — mint már mondottuk —, hogy jelentéktelen mennyiségű töredékek az 1526-i zsákmányolás után Budán maradtak s ezek tizenöt év múlva Erdélybe jutottak, de hiteles bizonyítékunk sincs rá. 50 A fejedelmi könyvtár Gyulafehérvár földúlásakor teljesen elégett, állományát nem ismerjük, llogy azonban korvinák lettek volna benne, az valószínűtlen, mert RÁKÓCZY György fejedelem a szultánhoz írt levelében éppen azt hangsúlyozza, hogy Gyulafehérvárra nem hoztak korvinákat, hanem azok Budán maradtak. Brassóra vonatkozólag pedig MARSIGLI, BETHLEN Miklóstól vett közlés alapján csak arról tudósít, hogy mikor SZULEJMÁN minden rendű és rangú lakót kiűzött Budáról, a polgárok sok kódexet és nyomtatott könyvet vittek magukkal s ezek a brassói könyvtárba kerültek és ott elégtek. De hogy ezek a budai könyvek a királyi könyvtárból kerültek volna budai polgárok kezére, azt nem állítja. 5 7 Mindenesetre az bizonyos, hogy a XVI. század közvéleménye úgy tudta, hogy MÁTYÁS király budai könyvtára 1526-ban megsemmisült. Az egykori királyi palotában közel egy századig senki nem kereste az egykori királyi könyvtár maradványait, a várban megfordult utazók kódexgyűjteményről nem számolnak be. A Corvina-könyvtár megsemmisülését siratja már Georgio ANSELMO Pármában 1526-ban megjelent epigrammája: ,,Nőttön-nőtt a becses könyveknek birtoka, kincse, Győzhetetlen király büszke, királyi műve. Ezt az irigy Nemesis szemlélvén sanda szemekkel Elpusztítja hamar ezt a királyi művet. 6 5 13 A HTON TE K Emma: A Magyar Nemzeti Múzeum Bessarion-Corvinájárói. Magy. Könyvszle. 1937. 123 — 124. 1. 5 B A bécsi (Cod. Lat. 224.) CATULLUS — TIBULLUS — PROPERTIUS korvina XVIII. századi bejegyzésének (. . . „e bibliotheea . . . Budensi tempore ex regis Joliannis de Zapolya in Transylvaniam dolatus" . . . ) nem sok bizonyító oreje van, nem is IZABELLA királynéról, hanem JÁNOS királyról szól. 5 7 SZILÁDY Áron i. h.
