Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)

9 kívánsága nem teljesülhetett.

2

0 ENYEI>I Pálnak az erdélyi veszedelmekről írt éneke lcb. ugyanebben az időben lelkesen szól arról, hogy „most is Budán az Mátyás bibliothécája szintén úgy helyen vagyon, mint azelőtt, semmi tékozlás nem esett benne, hanem őröket rendeltek hozzá. Nem igaz az, amit az németek irtanak az bibliotheca felőli, hogy SZULIMÁN császár megégette volna és mind elveszett volna."

2

1 Valamivel utóbb az Ének Csepreg városának lengyelek és horvátok miatt való siralmas romlásáról (1621) kevesebb szóval, de ugyanezt mondja: Mátyás király „könyvei Budán még most is megvagynak, kiket a törökök nagy becsületben tartanak."

2

2 RÉVAY Péter a magyar koronáról írt munkájában elismeri ugyan, hogy a könyvtárt a török II. LAJOS halála után nagyobb részben elpusztította, de úgy tudja, hogy „bizonyos maradványai ma is láthatók ott, a janicsárok nagy tisztelettel őrzik és csak nagynehezen mutatják meg akár törököknek, akár keresztényeknek, hogy megnézzék."

23 Különböző próbálkozásokról is tudunk, amelyeknek az volt a céljuk, hogy megszerezzék ezeket a Budán maradt könyveket. Magyar részről állítólag PÁZMÁNY Péter tett először kísérletet erre, de az erről szóló adat aránylag elég késői.

2

4 Hasonlóképpen későbbi és bizonytalan adat beszél BETHLEN Gábor ugyanilyen kísérletéről.

2

5 Arról azonban már hiteles adataink vannak, hogy I. RÁKÓCZY György négy ízben is próbálkozott HÚSZAIN budai pasánál, meg a magas portánál, hogy a gyulafehérvári iskola számára megszerezze a Corvina maradványait. Ezt olvassuk a szultánnak írt levelében: „Tudván lenni hiszem hatalmasságodnál, mikor Budát a szentséges szultán SZULIMÁN, az hatalmasságod boldog emlékezetű eleje kézhez vette volna, noha nevezet szerént még a párnákot is megengedte volt, hogy kihúzzák onnan, de akkor Fejérvárott is elegendő könyvek lévén és az urak is inkább mind pápisták lévén, mivel azok a könyvek kik ott voltak, nem hitükön való szent írások voltak, azokat nem vitték ki onnan, hanem most is ott vannak. Mivel azoknak ott való tartásában semminemű haszna nem lehet hatalmasságodnak, sem azoknak kiadattatásában kára, nagy alázatossággal esedezem hatalmasságodnak, méltóztassék hatalmasságod azokat kiadni... ha kiken mi arany, ezüst volna, én kész leszek hatalmasságodnak mást adni érette: avagy ha hatalmasságod le parancsolja is szedetni rólok, legyen az hatalmasságod kegyes jó akarata."

2

6 RÁKÓCZY György próbálkozásának éppen úgy nem volt eredménye, mint a külföldi hasonló kísérleteknek, pedig ezekben sem volt hiány. 1616-ban GRÓF ALTHAN Adolf Bécsből írt levelében XV. GERGELY pápa közbenjárását kérte, hogy hozzájuthasson budai könyvekhez.

2

7 1629-ben CORDERIUS bécsi jezsuita intézett kérvényt ESZTERHÁZY Miklós nádorhoz, hogy eszközölje ki 2

0 BENDA Kálmán: Alvinczi Pctcr kassai prédikátor történeti följeqyzései 1598 — 1622. A Ráday Gyűjtemény évkönyve. 1955. 16. 1. 2

1 MIKÓ Imre: Erdélyi történelmi adatok• I. Kolozsvár 1855. 204 — 205. 1. 2

2 FARKAS Sándor: Csepreg története. Bp. 1887. 123 — 136. 1. 2

3 REWA, Potrus de: De monarchia et Sacra Corona Regni Hungáriáé. Frankfurt 1659. 52. 1. 2

4 LOMEIER, lohannes: De bibliothecis. Zutphaniae 1669. 188 —189. 1. 2

5 SZALÁRDI János: Siralmas magyar krónika. (1662.) Kiadta Kemény Zsigmond. Pest 1853. 34. 1. (Újabb Nemzeti Könyvtár 2.) 2

6 SZILÁGYI Sándor: A Corvina történetéhez. Magy. Könyvszle. 1882. 336 — 340. 1 2

7 FRANKL Vilmos: A budai Corvin-könyvtár történetéhez. Arcli. Ért. 5. 1874. 297— 299. 1.