Sarlóska Vince Ernő: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok (A MTAK kiadványai 23. Budapest, 1961)

Farkas távozása az életből, sem volt az, ami a teremtő megnyugvást hozhatta volna számára. Ellenkezőleg, csak serkentő indulatainak sorvadását eredményezte. Mert a szenvedélyességnek is megvan a maga éltető ereje ! Az ellenkezés gondolatokat ad, tel­tekre sarkal! Az „öreg" elnémult, és János napi feladatát vesztette. Ahogy Schopenhauer dohogásához nem nélkülözhette Hegelt, azonképp Bolyai János is eszmélkedő létéhez apjára volt utalva. Avagy talán léphetett az „öreg" helyére gondolatvilágában az öccse, Gergely? Csak a távolság illúziójában írhatott így: „Kedves Öcsém Gergely !" — kezdi János a levelét. „Meg-bocsáss, hogy ilv későn irok 's iránylak válaszolok: késedelmem' oka ene nézve nem hanyagság, 's meg sokkal kevésbbé hidegség volt; mert nincs az a' nap, sőt tán oly óra, melyben Rolád ne gondolkoznám; 's bizonyossá teszlek arról, hogy senki Irántad, ki félreismerhetetlenül szellemileg is testvérem vagy, nálamnál több rokon szenvvel nem viseltetik, és hogy mint egyebbel nem, ugy jóindulattal is soha senkinek adós nem szoktam maradni. Hogy a' levél-irási hanyagság, a' mikor a' kecskét is vásárba hajtó bot nem lépik nemes indokul vagy élesztőleg föl, nekem is — e'részben, mint némi egyébben is, hála Istennek, el-ütvén az öregtől — csaknem a' határtalanságig tulajdonom, azt ugyan el-ismerem: de egy fő-oka ennek is éppen az, hogy a' kivel közle­kedni vonzalmat érzek magamban, annak aztán annyi tömérdek mondani valóm volna, hogy bár-mely levél is mind csak félszeg vagy hiányos lehetvén, még a' hozzá-fogástól is azon okból tartózkodom. . . . " 9 Kifelé persze Bolyai János élete a „Csász. Kii'. Kapitány" rangossága. „Édes Mészáros Ur!" — olvashatjuk az egyik megmaradt üzenetén szinte szépírási gyakorlat­ként, írt betűkkel. „Kérem szüvösködjék az ezen czédulát meg-vivő Cselédemnek a' mennyi és a' milyen hust kivánand és lesz, számomra mindenkor adni, és nem tartoztatni sokáig a' mészárszékben. Bolyai János Csász. Kir. Kapitány." 1 0 De elszegényedése, környezete rozogasága elgondolkoztató. ,,T. Cz. Tekintetes Ur !" — írja Bolyai az utolsó hajlékából, ahol szállást vett ki magának. „Már második éve — a' mult évi Sz. György' napja óta — lakom bérben a' Tekintetes Urék' helybeli házában, és már darab időtől fogva készülök 's föl-hiva érzem magamat, részint ön-javukra nézve is, bár-is ismeretlenül, Önöket, ezen jószáguk' álla­potjáról némileg értesíteni: miben azonban eddigelé részint, más foglalatosságaim, részint betegség akadályoztak. Ugyan-is ezen házat helybeli gazda 's föl-ügyelő 's reparatura' hiányja miatt már ide jőtömkor annyira el-pusztulva, (g)ebbedve találtam, hogy az eső sokhelytt nem csak be-cseppeg, hanem be-csorog, különösen a' pitvarba, ugy hogy esőzés alkalmával alig képes csak a' nagyját is hijüba tett, teknők, csebrek, fazakak által föl­fogni: minek következtében a' pitvar ...padlásáni gerenda már is rothadni kezdett, maholnap ketté-törődéssel, és az egész pitvar, 's avval együtt, részint leg-alább, a' többi épület is öszveomlással fenyeget." 1 1 Bolyai Gergely, a „félre-ismerhetlenül szellemileg is testvér", és az „öszveomlással fenyegető" ház egy és ugyanazon szűkölködés, nincstelenség jele, egy és ugyanazon bele­törődő igénytelenség tünete. Ha Rozália naplót írt volna De Orbán Rozália nem írt naplót. Csak egy levélfogalmazvány ismeretes tőle. 1 2 Házasságán tűnődik el, és azon, amit az élet, még nyújthatna számára. ,,. . .Sie wurden mit mein Verhaltnissen . . .so ziemlich bekannt," — írja fogalmaz­ványában Rozália, „dass námlich das Schicksalmichin der erstenBlüthemeiner Jug[end] mit dem . . . zusammenführte, cin übrigens grundguten und alig sehr hochgeacht Manne, mit dem ich aber leider nicht habe harmonie kön, dem zu Folge unser Leben ein beinahe l'ortwahrendes Zwist war; . . . demzu folge derselbe . . . nunmehr bald 2 Jalír auch wirk­lich ein ander Quartir miethete, und mii' noch zu guter Letzt eine nahmhafte Summe übergab, ja auch ausserdem noch die Güte hat monatlich von sein Pension Zehn Guld abbricht, ..." Érdemes észrevenni, hogy a levél fogalmazványában „dio Güle hat" betoldás a sor fölött,, visszatérés, ki nem felejthető kiegészítés a közléshez ! Két év táv­latából is az elköltözött férj „grundgut", aki „die Güte hat", és csekélyke, maradék "Eredetije a AT. T. Akadémia Könyvtárának kézirattárban. Kelte: 1857. március 11. "Eredetije a M. T. Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Keltezés nélkül. 1 1 Eredetije a M. T. Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Keltezés nélkül. 1 2 Eredetije a M. T. Akadémia Könyvtárának kézirattárában. 1854 őszén közelebbi megjelölés nélkül. 12

Next

/
Thumbnails
Contents