Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban / Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'UNESCO (A MTAK kiadványai 20. Budapest, 1960)
10 Nagyban-egészben a megfelelő változtatásokkal az előzőkben elmondottak érvényesek a többi szocialista országra is. Magyar vonatkozásban mindenesetre felvetődik a gondolat, hogy a magyar társadalomtudomány nem kielégítő szereplése az UNESCO kiadványaiban mennyiben tudható be kizárólag az érdekelt szerkesztőségek elfogultságának, objektív okként a nyelvi nehézségnek és mennyiben volt teljes mértékben kielégítő a külföldre irányuló hazai tudományos és kulturális propaganda megszervezése. Az illetékes magyar szervek és intézmények a maguk részéről biztosították-e vajon szervezetten az anyagszolgáltatást az UNESCO kiadványaihoz, rendszeresen foglalkoztak-e ezekkel ? Az a tény, hogy néhány esetben illetékes magyar intézmények anyagot szolgáltattak az UNESCO kiadványaihoz (pl. MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, MTA Közgazdaságtudományi Intézete) és ezekben Magyarország, a magyar társadalomtudomány megfelelően szerepelt, arra utal, hogy az eredményes együttműködés formái közül mindenekelőtt a szervezett hazai anyagszolgáltatást kell biztosítani a megfelelő intézmények bevonása által. A hangsúly mind az anyagszolgáltatás, mind az UNESCO anyagokkal való foglalkozás tekintetében a szervezettségen van, mert már kialakult kapcsolatok is megszakadtak, vagy egyszeri anyagszolgáltatásra korlátozódtak (MTA Közgazdaságtudományi Intézete, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete). Az eddig elmondottak alapján megállapítható, hogy a magyar társadalomtudomány UNESCO-kapcsolatainak alakulásában bizonyos — egyelőre alkalomszerűen tapasztalható — örvendetes fejlődés mellett még több olyan nem szükségszerű fogyatékosság is fennáll, amelynek felszámolása csak közös erőfeszítéssel érhető el. Nem tekinthető megnyugtatónak sem az UNESCO, sem a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai szempontjából, hogy az UNESCO-kiadványaiban nem ritkán, nem forrásértékű tájékoztatások szerepelnek Magyarországról, liogy fontos magyar publikációk nem szerepelnek a világszervezet tájékoztatási-bibliográfiai kiadványaiban. Kívánatos, hogy közös erőfeszítés eredményeként a magyar tudományos élet kapcsolatai megfelelően alakuljanak az UNESCO-val, hogy a magyar társadalomtudomány eredményei az UNESCO kiadványai útján is hozzájárulhassanak a békés nemzetközi együttműködéshez, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény az UNESCO kiadványai közvetítésével is reális képet nyerjen a magyar társadalomtudomány — és általában tudományunk — eredményeiről. Az alkotó, kezdeményező együttműködés terén tehát mindkét részről van még tennivaló, és a magyar társadalomtudományi intézmények az UNESCO kiadványai iránti megbecsüléstől vezettetve és elismerve ezek pozitív szerepét a nemzetközi tudományos együttműködésben, vállalni tudják az együttműködésből a reájuk háridó feladatokat.
