Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban / Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'UNESCO (A MTAK kiadványai 20. Budapest, 1960)

9 Az MTA-nál a társadalmi-történeti tudományokhoz tartozó, de az UNESCO-nál a „sciences sociales" fogalomkörébe nem tartozó diszciplinák közül, }>1. a földrajztudomány két reprezentatív nemzetközi tájékoztató kiadványának a Bibliograpliie Cartograpliique Internationale és a Bibliographie Géographique Internationale (mindkettő UNESCO által támogatott kiadvány) magyar vonatkozásai sem kielégítőek. III A felmérésből kitűnik — anélkül is, hogy részletes statisztikát kellene készíteni —, hogy számos UNESCO-kiadványban Magyarország, a magyar társadalomtudomány sem mennyiségileg (az adatok, a tételek mennyisége), sem minőségileg (forrásérték szempontjából) nincs megfelelően képviselve. Több kiadványban egyáltalán nem, vagy csak nyugati forrásból, vagy alig találni politikailag-tudományosan forrásértékű magyar adatokat. A legtöbbet idézett magyar források közé tartozik a Társadalmi Szemle, Statisztikai Szemle, Jogtudományi Közlöny. De még a folyóiratoknál is roszszabb a helyzet a könyvek terén és ez részben objektív adottság is (regisztrálási problémák, fokozott nyelvi nehézségek). A Current Sociology megvizsgált három számában semmi magyar vonatkozás nem található, az International Social Science Journal szinte teljesen nélkülözi a magyar vonatkozásokat, ritka kivételek az olyan kiadványok, amelyek ebből a szempontból kielégítőnek tekinthetők. Ilyen például az International Bibliography of Economics 6. kötete (95 tétel Magyarországról), a két nagy jogi dokumentációs kiadvány; ezekhez hazai intézmények szolgáltattak anyagot. Az UNESCO társadalomtudományi kiadványainak elemzése magyar szempontból, mindent összevetve meglehetősen negatív képet mutat. A magyar társadalomtudomány sem mint forrás, Magyarország és a magyar társadalomtudomány sem mint a tájékoztatás tárgya nem szerepel kielégítő módon. Ebből a megállapításból következik, hogy egyrészt tudományos „hírünk a világban" nem érvényesül a kívánatos módon az UNESCO kiadványai által, másrészt a magyar tudomány a nem eléggé hatékony UNESCO kapcsolatok következtében nem hallathatja hangját esetleg olyan kérdésekben, amelyekhez volna hozzátenni valója. Vagyis a nem kielégítő tájékoztatás következményeként nemcsak Magyarország és a magyar társadalomtudomány nem érvényesül megfelelően az UNESCO kiadványaiban, hanem más országok kutatói sem kaphatnak helyes képet a magyar társadalomtudományról, gyakorlatilag: nem vehetik eléggé igénybe a magyar eredményeket. Mindez természetesen nem abszolút értelmében fogható fel, hiszen az UNESCO és kiadványai, jóllehet rendkívül tekintélyesek, korántsem egyedüli fórumai a tudományos gondolat és eredmények nemzetközi cseréjének.