Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

Arany tehát nagy tárgyi tudással és jó pedagógiai érzékkel rendelkezett. Erre vall nemcsak a leány-tanítvány egy életen át tartó rajongó szeretete, de ezt igazolja Tisza Domokos és a körösi tanítványok ragaszkodása is. Annak ellenére, hogy a pedagógus pályát nem tekintette hivatásának, mind a nevelésben, mind a tanításban megtalálta mindig a biztos eredményhez vezető utat. Tanítványait gondolkodásra szoktatta, következtetni tanította. Hogy tanítási gyakorlatának néhány fogását is megismerhetjük, Rozvány Erzsébetnek köszönhető, akiben Arany nemcsak a műve­lődési, hanem a tanítási kedvet is felkeltette. Amikor szeren­csétlen házasságából kolostorba akart menekülni, olyan zárdát keresett, ahol taníthatna. (É. n. Függ. 23.) Bár e terve nem sikerült, egy szomorú családi esemény mégis teret adott nevelői, tanítói vágyainak. György bátyja felesége 24 éves korában meghalt. Alig több mint egy éves kislányát halála előtt sógornőjére bízta: „Viseld gondját a kis árvának!" — kérte Rozvány Erzsébetet, aki valóban anyja helyett anyja lett Rozvány Gabriellának. Neki adta boldogtalan asszony szíve minden aggódó, féltő szeretetét, gyögédségét. Őt, majd később gyermekeit tanította úgy és arra, ahogyan és amire valamikor őt „Arany bácsi" oklatta. Rozvány Gabriella emlékirataiban olvassuk: „Erzsébel néném egész életén keresztül megtartotta nagymestere szavait és tanítási mód­szerét. Engem és később fiaimat s leányaimat a magyar nyelv helyes kifejezésére oktatott írásban és szóban. . .: E szó honnan származik? Amit most mondtál, hogyan fejeznéd ki máskép? Ho­gyan volna helyes?" — kérdezte. Vigyáznunk kellett minden sza­vunkra, hogy ne találja helytelennek. . . Ha hozzám jött, gyer­mekeim körében Mestere példája szerint szójátékokat rendezett. Ez nagyon kedvelt szórakozása volt. Például ilyenformán: Most feladok egy szót, találjátok ki, mi ez! Két, szótagból áll. Az első szótag a repülő állat tulajdona. A második szótag kedvelt, tejből készült élelmicikk. Az egész szó, egy csúnya, rossz ember, aki nekünk rosszat akar tenni. Mi volt ez? TOL[L]-VAJ. E szójá­tékkal gondolkodásra tanított bennünket". 8 Modern fogalmazás-tanítására is van ilyen közvetett pél­dánk. 1869-ben, amikor Arany fiával külföldre utazott, hogy iele­sége ne maradjon egyedül, meghívták Bettit. Ebből az időből való a például szolgáló kedves levélváltás Rozvány Erzsébet és 7 éves unokahuga: Rozvány Ella között. A kislány helyett a felnőttek, valószínűleg apja megírta a Betti néninek szóló levelet, amit az szépen lemásolt. A levél valóságos fiskális-modorban így kezdődik: 8 ROZVÁNY GABRIELLA, 29. 1. 34

Next

/
Thumbnails
Contents