Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

Jöjön kedves szeretett Betta néném mielőbb, oly nehezen várjuk! Most van egy másik kédves vendégünk is, Lina néni [Eroseyné] van itt pár nap óta a' kis lyányával. Az ő jövetele igen kedves 's igazi meglepetés volt nekünk; mert leg távolabbról sem mertük azt reméllni hogy most eljöjön ilyen beteges állapotban, mint a' milyenben most van. Itt lesz még néhány napig mind addig míg férje utána nem jő. És így nagyon hihető, hogy Betta néni még itt fogja találni. Szívességét Betta néninek nem vészük ujolag igénybe; ámbár tökél letesen meg vagyunk róla győződve hogy örömmel meg venné. Addig is míg a' boldog viszontlátás percze eljönne, mindnyájan számtalanszor csókoljuk kedves Betta nénijét: Arany Julcsának. 10. Arany János—Gyulai Pálnak [K. n.J Kedves Palim Berzsekné t. asszony gyűrűit kirakván, itt feledte egy fél kendővel együtt. Mi megtelietnők azt a kis ártatlan malicziát, hogy a gyűrűket itt tartanok, liogy kénytelen legyen kedves vendégünk értök betérni Kőrösre. De mivel tudjuk, mennyire siet liaza, e kis önzéstől elállunk, és szívesen utána küldenök Pestre, ha tudnók, hogy a küldemény (mely déligencére való) biztosan kezébe jut, mielőtt elindulna. Azt is tehetnők hogy valamelyőnk Czeglédre vigye, mikor Julesáért megy: de (ennek) a Czeglédre érkezés napját s óráját még nem írták meg, mind ígérve volt. llogy tehát ennyi szék között a földön ne maradjunk, vagyis a gyűrűk végre is el 110 tévedjenek: legbiztosabbnak véltük az éppen nálunk levő Kenyeresné asszonynak átadni, ki azokat a Berzsekné t. asszony édes mamájának .Szalontán kézbe szolgáltatja s onnan lia nem rögtön is, de biztosan megkaphatok lesznek. Julcsa jól tenné, ha Szilágyi felügyelete alatt jöhetne haza, ki szerdán vagy csütörtökön érkezik, lia magába jő Czeglédről, úgy minden esetre tudassa, hogy érte küldhessünk valakit. Ölellek! btod Arany. 11. Arany Juliska -Rozvány Erzsébetnek N. Kőrös július 18. I8Ö8. Kedves szeretett Betta néni) Nagyon rosz, hanyag lyánynak tarthat engemet kedves angyalom, hogy ilyen végtelen soká teljesítem be ígéretemet. Pedig mégsem vagyok olyan nagyon rosz, mivel nem egésszen az én hibám hogy ily soká írok. Ügy hiszem fog reá emlékezni Betta néni hogy Salamon úr mennyire megígérte rövid időnni lejövetelét hozzánk. S arra is emlékezik •— tudom — hogy megkért engemet, miszerint a' napernyőjét elnefeledjem megkérdezni hogy nem került ó meg? 's azt írjam meg Betta néninek. Az óta folyvást várjuk Salamon urat; de eredmény nélkül. Én már nem győzőm tovább várni, ámbár nagyon sajnálom, hogy épen semmit sem írhatok a napernyőről, pedig egyedüli oka ez volt a hosszas késedelmemnek. 82