Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
is, mely Rozvány Erzsébetet a költőhöz és családjához tűzte s méginkább hatása, mely Arany költészetében sejthető nyomokban fellelhető. E feltevés a Daliás időkre és a Toldi Szerelmére vonatkozó irodalomtörténeti kutatások eredményeit kiegészíti s rávilágít az azokat élővé tevő emberi élmény-anyagra. Riecll Frigyes Arany Jánosról írt könyve és nyomában irodalomtörténetírásunk — a Daliás idők, illetve a Toldi Szerelme Piroskájának élmény anyagát az Arany Juliskát sirató VI. ének nyomán kizárólag a költő leányával hozta kapcsolatba: „Arany költészetének egész fénye, lelkének egész borúja Rozgonyi Piroskán van. Piroska sorsa a költő sorsával változott; jellemző vonásainak jó részét Arany leányától, Juliskától vette; a Toldi Szerelmének első kidolgozásában megvan Arany Juliska mély érzelme és tréfás, dévajkodó jókedve." 6 7 Riedl azonban nem gondolt arra, hogy amikor Arany a Daliás idők Piroskáját megmintázta, leánya mindössze 8 éves kislány, aki gyermekségében semmi esetre sem szolgálhatott ennek az első nagy érzésre váró, teljes pompájában kibontakozó virágszerű, ugyanakkor nagyon is élő hús- és vér leánynak modellül. A Rozgonyi-ház lánya a „hintsed virágszál, most hintsd bájaid" korban van, mint a költő szeme előtt bimbóból virággá nyílt, Rozványilány: Milyen a járása, termete, milliom! t'sak úgy libeg-lobog, mint egy szál liliom!" (Daliás Idők, I. 19.) Amikor a Rozványi és a Rozgonyi-lány rokon vonásait keressük, természetesen nem pontról pontra való egyezésekre gondolunk, hanem elsősorban a maga egészével ható, ihlető alakot keresünk külsőben, jellemben s a jellemből fakadó cselekedetekben. A költő környezetében, amikor Toldijának „szerelmét" mintázza, — mint modellül szolgáló fiatal leány — Rozvány Erzsébet él. Mint már utaltunk rá, Aranyné és Juliska nem egyszer emlegetik szép piros arcát, hófehér nyakát, egyszóval szépségét. Vessző a növése, szellő a menése, lfallhatóbb szive, mint lába döbbenése. (Daliás Idők. Első dolg. II. 14.) 6 7 RIEDL FRIGYES: Arany'János. Harmadik bővített kiadás. Bp. 1904. 172. 1. 09
