Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

A 20 éves Rozvány Betti menyasszony volt, de a történteket nyilván lépésközeiből ismerő Arany „bácsi" tudta, látta, hogy boldogtalan. Olyan kis helyen, mint Szalonta s olyan szinte családi közösségnek számító körben, mint amiben Aranyék Rozványékkal éltek — láttuk bujdosásakor Arany rájuk bízta családját — lehetetlen, hogy ne tudtak volna Betti ós D. Laci kapcsolatáról, ennek hirtelen megszakadásáról, a „koros, de bajnok, s büszke vő" sikeréről. A költő ennek a szív mélyére utalt következményét is sejtette. Erre utal a Rozvány családban élő hagyomány, mely a Katalin irodalmi hatásokat és tört éneti kutatásokat kiegészítő emberi élményanyagát Betti tragédiájában véli felfedezni. Ezzel érthetőbbé válna a Katalin mindeddig talányosnak talált erősen szubjektív hangja is, mely az irodalomtörténészeket is izgatja. Komlós Aladárt a Katalin „elragadja tüzes színeivel és a lapjain végighúzódó forró szelével." — Németh László a „sorok közt írás remekének" mondja, „melyben a képek indulatok s az igaz történet a történet mögött villódzik futó felhők hézagaiban".

4

4 Ha rátekintünk Bersek fényképére, erős, hatalmas alakjára ismerhetünk Jakusicsban: A harcos vő előtted áll, Mint hegytetői cserfaszál, Melyen madár nem zeng ugyan, Mely illat- ós virágtalan, Sötét, haragos lombja van: De délceg ám, magasra nőtt Megkoronázni a tetőt, — S ha kérge kissé durva is, Edzett, kemény, mint érc-paizs, Annál erősebb a derék, — S bár nem hajolt vészek között, Melyekbe százszor ütközött, Megküzde ós meg nem törék. így áll előtted Jalcusics, A férfiú, kinél jövőd Reményét, kincs gyanánt letőd: Koros, de bajnok s büszke vőd. Haj! mert leányodat te mindég Oly drága gyémántnak tekinted 1

1 KOMLÓS ALADÁR: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Arany János Bp. 1959. 51.1. — NÉMETH LÁSZLÓ: Arany János. A minőség forradalma, é. n. II. 28. 4 Sáfrán: Arany János 49