Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

kezett valóra váltani. Ennek bizonyságai az 1889-ben megindult Nagyszalonta és vidéke, majd a SzalontaiLapokhn írt helyi vonatkozású, rendszerint tanító jellegű cikkei. Pl. a színielőadásokkal kapcsolatban szemet szúrnak neki az első sorokba szándékosan későn bevonuló, feltűnést keltően elhelyezkedő szalontai „előkelőségek", akiket megleckéztet, figyelmeztet, hogy jaj a „dús javakkal" rendelkező gőgöseknek, ha az idő rendszeres kerékvágásából kizökken. . ,

4

8 Talán nem véletlen, hogy legkisebb fia Rozvány Jenő az erdélyi munkásmozgalom vezető alakja lett.

4

9 Rozvány Györgyöt minden, az ember jólétét, emelkedését szolgáló kérdés érdekelte. „Gyuri bácsi" — ahogy öreg korában városszerte szólítgatták — mint a szalontai Malomtársulat egyik igazgatója, az artézi kút, vizének nyilvános fürdőhöz való felhasználásán fáradozik; azt, lt?>gy 82 éves koraellenére keze reszketés nélkül ír, annak tulajdonítja, hogy a „szabad vízben fürdőzést és úszást szenvedéllyel gyakorolta". Erre szeretné „lakostársait " is ránevelni, ehhez akarja a lehetőséget mindenki számára megteremteni.

5

0 Rozvány György sokoldalúságára jellemző, hogy ügyvédi gyakorlatán, hivatali munkáján, történeti tanulmányain kívül — ha nem is magas fokon — de a művészetek szinte minden ágát művelte: verselt, rajzolt, hegedült. Lefestette Aranyt, mint nemzetőrt, megörökítette Szalonta régi piacterét az iskolával és a „városházával", amint Arany idejében állott s hasonló jellegű „bogárhátú viskók" alapján megrajzolta Arany szülőházát. Képeit az Arany János Emlékmúzeum őrzi. — Elsőül kottázta le a szalontai Rákóczi-kesergője dallamát, amit 1916-ban Kodály Zoltán még szintén megtalált s egy más változatban feljegyzett 5

1 4

8 ROZVÁNY GYÖRGY, Nyári színház ós fürdő N. Szalontán. Szalontai Lapok, J 901. jún. 9. OSZK. 4

9 Rozvány Jenő dr. (1878—1938.) már mint jogász, 19 éves korában kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1904-ben perbe fogták, börtönös pénzbüntetésre ítélték. Az első világháború után, a fogságból visszatérve, a Romániai Szocialista Munkáspárt kongresszusának egyik megszervezője és előadója. E kongresszuson a többség kimondta a 111. Internacionáléhoz csatlakozást, tehát a Kommunista Párt megalakulását, emiatt Rozvány Jenőt is letartóztatták. Kiszabadulva szerkesztette a Párt lapját. 1931-ben kénytelen volt emigrálni a Szovjetunióba, ahol mint a Szovjet Tud. Akadémia tudományos munkatársa dolgozott. Özvegye Rákosné, Rozvány Szidónia szíves közlése. 6

0 ROZVÁNY GYÖRGY, Nvári színház és fürdő N. Szalontán. Szalontai Lapok, 1901. jún. 16. OSZK. 6

1 Rozvány György—Arany Jánosnak, 1861. műre. 3. (e levél melléklete) MTAK Arany Lev. 452. sz. Magyar Népköltési Gyűjtemény, XIV. k. Nagyszalontai Gyűjtés bő. 1. (szöveg) 27ö—276. 1. (dallam) 23