Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
Legnagyobb szenvedéllyel mégis az Aranyra vonatkozó emlékeket gyűjtötte. Kikérdezte a kor- és iskolatársakat s felelevenítette saját- és családja emlékeit. így született meg Arany János életéből c. 20 folytatásos újságközleménye, mely a Nagy-Szalonta és Vidéke c. hetilapban jelent meg 1890. jan. 12. — máj. 11. között, névaláírás nélkül. A MTAK Kézirattárában azonban van egy erősen megrongálódott újságkivágat, melyet láthatólag maga a szerző helyezett ott el, vagy küldött a költő fiának. Erre sajátkezűleg vezette rá: „írta: Rozvány György". (L. fényképmásolat.) E cikksorozatot mind a Voinovich-féle Arany-életrajz, mind a kritikai kiadás forrásai között hiába keressük. Rozvány György 9 évvel később egy részletet megjelentetett belőle a Pesti Napló 1899. okt. 4-i 275. számában: Apróságok Arany János életéből címmel, névaláírással. Ezt már Voinovich is ismeri, s lel is használja. A Rozvány-féle emlékezések gazdag anyagát az Arany-irodalomban egyedül Gyöngyösy László hasznosította szinte minden Aranyról írt könyvében, cikkében, tanulmányában, anélkül azonban, hogy bárhol is hivatkozna rá. A Rozváhyra való utalásai pusztán azt a látszatot keltik, hogy tőle is hallott egyet-mást a költő ifjúkori élményeiből. így történt, hogy Voinovich is csak a RozványídZ átvevő Gyöngyösy Lászlóra hivatkozik s száll sokszor vitába az átvételben néha valóban nem eléggé meggyőző leírásokkal, adatokkal, mint pl. a Koldus-ének felolvasása esetében. Amit Voinovich „nyugodtan a mesék birodalmába utasít hatónak" talál, az Rozványnál olvasva meggyőző, mert őrzi a jelenvolt kortárs élményének, emlékeinek frisseségét. 5 2 E cikksorozat figyelemre méltó adatokat közöl arról a társadalmi környezetről is, melyben a költő ifjúsága és férfivá érlelődése lejátszódott. Arany szegényparaszti sorból való kiemelkedésének útját ezek ismeretében sokkal hitelesebben lehet majd megrajzolni. A múlt század társadalomtörténete kutatóinak figyelmét is megérdemli. Mindezeket figyelembe véve iktattuk e tanulmány Függelékébe Rozvány György - eddig még szakmai körökben sem ismert — értékes cikksorozatát, csak a tárgyhoz szorosan nem tartozó részeket hagyva ki belőle. Az irodalomtörténet, közelebbről az Arany-irodalom legnagyobb tekintélye: Voinovich Géza Rozvány adatait — bizonyos, néha szinte elfogult fenntartással kezelte. Ennek okait az alábbiakban kereshetjük. Rozvány 1879-ben jelentette meg Arany János serdülőkori élménye kortársa Rozvány Györgytől. Kézirat ünnepelt, költőnk 5 2 VOINOVICH, II. 16—17. 1., Rozvány. 170—17J. 1. 24
