Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)

28 utolsó nagy munkája. Kisebb dolgozata még sok jelent meg, s jóllehet már 78 éves, még fárasztó utakra is vállalkozik. így most a római birodalom legkeletibb limes-ére terelődik az érdeklődése. A légi fényképezés hasznos mind a katona, mind a geológus számára is. 1938 tavaszán a Royal Air Force rendelkezésére bocsátott egy repülőgépet, ennek felhasználásával s az Iraq Petroleum Company anyagi támogatásával a hajdani római limes iraki, szíriai és trauszjordániai vonalát kezdte kutatni, s ezt a munkát 1939-ben is folytatta. Kutatásai az általa nagyra értékelt A. Poidebard kutatásaihoz kapcsolódtak, kinek úttörő munkáit ő maga ismertette a Geographical Journalban.

10

7 Poidebard légi fölvételekre támaszkodva végezte munkáját. Stein meg már 1907-ben, a Lop-nor környéki sivatagban eltemetődött romok földerítésére hangsúlyozta a légi felvételek által elérhető nagy lehetőségeket. Repülőgép akkor még nem volt, így hát még csak sárkányra gondolt. Később is foglalkozott ezzel a problémával: Air photography of ancient sites (The Geogr. Journal 1919). A római limes kutatásával teljessé lett Stein oeuvre-jének egyik oldala, hiszen több mint egy emberöltővel azelőtt ő fedezte fel a nagy keleti világbirodalom, Kína legnyugatibb limesét, azután az arszakida limest Szísztánban, most pedig a kortárs nyugati világbirodalom legkeletibb, iraki és akabai limesét. A kultúrák közvetítő útjainak a kutatásában így érkezett el Kelettől Nyugatig.

10

8 Utolsó éveiben visszatért szeretett Észak-Indiájához. 1940 decemberében hathetes pandzsábi táborozásra ment. Ennek folyamán valószínűvé tette, hogy a védai idők nagy folyója, a Szaraszvati, a mai kis folyók, a Ghaggar és Hakra hatalmas medrében folyhatott.

10

9 1941 novemberében meg Szváton és egy 5000 méteres hágón át

11

0 az Indus felső folyásának európaiaktól még nem látogatott vad szurdokaihoz tett 3 hónapos „kirándulást", „védszentje" Hiüen cang és Fa-hszien útvonalán („theroute ofthe hanging chains"), megerősítve azok V. és VI. századi adatait.

11

1 1942 július-szeptemberében is újra a folyó keleti szurdokaihoz vezetett az útja, újra 4-5000 méteres hágókon át. Egy helyi fakir azonban éppen akkor hirdetett „szent háborút", így vissza kellett térnie. — Még 80. életévének betöltése után is expedíción látjuk: A Délkelet-Beludzsisztánban levő Las Bela államot

11

2 látogatja meg.

11

3 Innen indult NagySándor hazafelé vezető útjára, Gedrosia élettelen tájain keresztül. Az Arrianosznál említett földrajzi fogalmak mai megfelelőit, a hadjárat e 10

7 Poidebard, La Trace de Romé dans le désert de Syrie. Paris, 1934. — Stein ismertette a "The Geographical Journal''-ban, 1936-ban. — Poidebard, Un grand port disparu: Tyr. Recherches aériennes et sousmaritimes, Paris, Geuthner, 1939. — Erről Stein: The Ancient Harbours of Tyre. The Geographical Journal 1939 : 330 — 333. 10

8 Survevs on the Román Frontier in 'Iraq and Trans-Jordán. Geogr. Journal 1940 : 428—438. — The Ancient Trade Route past Hatra and its Román Posts. JRAS. 1941 : 299 — 316. — Une récent.e exploration en Transjordanio. Comptes Rendus de l'Aoadémie des Inscriptions et Belles-Lettres 1939 : 262 — 68. — Notes on Alexander's Crossing ofthe Tigris and the Battle of Arbela. Geogr. Journal C (1942), 155 —164. 18

9 A Survey of Ancient Sites along the "lost" Sarasvati River. Geogr. Journal XCIX (1942), 173 — 182. 110 Erről a 16 órás kapaszkodásról írja Stein: "the scrambles along preeipitous mountain sides aro a bit fatiguing". 11

1 From Swat to tho Gorges of the Indus. Geogr. Journal C (1942), 49 — 57. 11

2 Ma Pakisztánban van, a Hab és Porali folyók között, Karacsi-tól É. 11

3 On Alexander's Route into Gedrosia: an Archaeological Tour in Las Bela. Geogr. Journal CII (1943), 193-227.