Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
29 szakaszának földrajzi körülményeit sikerült Steinnek megállapítania. — Útjáról (melyet 1943 január-márciusában tett meg) való beszámolója már csak halála után érkezett meg a Geographical Journal szerkesztőségéhez. Október 15-én még írt Peshávarból régi barátjának C. E. A. W. Oldhamnak, telve volt még tervekkel afganisztáni útját illetően, s még azt is írta, hogy igen jól érzi magát (,,very fit"), Tizenegy nappal később, hírnevének a zenitjén, képességeinek még teljes birtokában, október 26-án Kábulban meghalt. Ott is van eltemetve. * Szép, de nehéz feladatot vállal majd az, aki Stein Aurél életének és munkásságának a monográfiáját meg akarja írni. Hatvan éven át filológus, ötven éven át felfedező a régészet és a földrajz területén. Megnyílt előtte az egész világ, ő meg rég letűnt kultúrák, évezredek titkainak a kulcsát adta a világ kezébe. London, Delhi, Kalkutta, Lahore múzeumai, a Harvard-egyetem és Irán őrzik az általa hozott hatalmas anyagot. Félévszázad óta dolgoznak szakemberek ezen az anyagon, és dolgozni fognak rajta még hosszú ideig. Ha csupán geográfus lett volna is, tartós nevet biztosított volna magának, de egyéb eredményei még elhomályosítják geográfusi érdemeit. Még arra is volt ideje, hogy anthropológiai méréseket 11 4 és nyelvi anyaggyűjtést végezzen, 1 5 olyan félreeső vidékeken, ahol ilyesmiről addig szó sem volt. Betegség, súlyos sebesülés, amputáció . . . semmi sem tartotta vissza kitűzött terveinek a véghezvitelében. Régi barátját, Oldham-et idézem: „Stein mind studiumai, mind jelleme által kivételes mértékben volt felfedezőnek teremtve. Ritka nyelvi ismeretek, kitűnő emlékezőtehetségre támaszkodó otthonosság az összes előző jelentések és egyéb anyagban, ami valami kapcsolatban volt kutatásának tárgyával; a részleteket illetően is gondos tervezés; jó beosztása az időnek, a munkának és a költségeknek; csaknem természetfölötti érzék („almost uneanny flair") ahhoz, hogy megragadja a térszínnek azokat a jellemző vonásait, amelyek az emberi mozgalmakat és települést befolyásolják; szilárdság az elhatározásban; ösztönös, finom érzék ahhoz, hogy hogyan kezelje a legkülönbözőbb fajú embereket; szívós fizikum, a testnek és az agynak fáradhatatlan energiája; a megfigyelés helyessége, a következtetés élessége, az események föl jegyzésében a részletezés pontosságára való gondos figyelem — ezek a tulajdonságok mind hozzájárultak élete nagynagy sikereihez. Bár szerény és visszahúzódó természetű volt Stein, igen nagylelkű és melegszívű volt; géniusz a barátok szerzésében és megtartásában. Szinte csodálatos, hogy hogyan tudta megcsinálni, hogy még a legkényelmetlenebb viszonyok között is rendszeresen levelezett barátaival, izgalmas életének részeseivé téve őket és éreztetve velük, hogy érdeklődik munkásságuk iránt." 11 6 11 4 Anthropológiai méréseit T. A. Joyce dolgozta fel, a Serindia és az Innermost. Asia egv-egy fejezetében, továbbá a Journal of the Anthropologieal Institute XXXIII (1903) és XLII(1912p5vfolyamában, később még G.M.Morant, no. LXVI (1936), 19—42. 11 5 Notes on Tirahi. JRAS. 1925: 399 kk., továbbá G. A. Grierson, Torwali. An Account of a Dardic Language of the Swat Kohistan, based on Materials collected in Torwal by Sir Aurél Stein. London, 1929. 216 pp. 11 8 E. W. Oldham, Sir Aurol Stein. Obituary Notice. JRAS. 1944 : 80 —885. — Hogy milyen mély baráti érzéseket tudott kelteni Stein maga iránt, azt szépen mutatják a meleghangú dedikációk, melyeket a barátai által neki küldött könyvekben látunk. Például Dunsterville, az indiai hadsereg vezérőrnagya így dedikálja neki egyik könyvét:
