Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)

23 gének jelölésére.

7

9 Ma közbe-közbe más tájak felé is fordul a figyelme, munkássága legjavát mégis ennek a ragy tájnak szenteli. Megelőzve korát, Stein a „legbelsőbb Ázsiának", mint geopolitikai tényezőnek is szentelt tanulmányt: „Innermost Asia: its Geography as a Factor in History".

8

0 Amit egy későbbi tanulmányában idéz, az itt is, valamint Stein egész munkásságában jellemző az ő szemléletére: „Egy rég végbement esemény realitásának túlélő eleme a szinhelyhez kötöttsége .... Gyakran teszi világossá a képet, melyet a történelem csupán félig elmosódott körvonalakban őrzött meg."

8

1 * Amikor a belső-ázsiai sivatagzónával foglalkozik, különösen nagy elismeréssel vázolja Kína hajdani itteni szerepét, és hangsúlyozza a pax Sinica világtörténelmi jelentőségét. „Kínának, mint belsőázsiai hatalomrak nagy történelmi múltja, s e múlt hagyományai megvédelmezik e vidék békéjét". . . (Legbelsőbb Ázsia 43 1.). Általában azt mondhatjuk, hogy a „glory of Chinese civilisation"-nak aligha volt lelkesebb értékelője és eredményesebi) feltárója, mint Stein.

8

2 A történeti földrajz szakértőjének és a katonának a szemével ő rekonstruálta Kao Hszien-cse kínai hadvezérnek és többezer főnyi hadseregének 747. évi bámulatraméltó teljesítményét: a Pamíron és a Hindukuson át hatoltak be Északindiába, messze felülmúlva ezzel akár Hannibál, akár Szuvarov alpesi átkelését.

8

3 Itt kell megemlítenünk, hogy 1921-ben a British Academy és 1925-ben a PoccHÜCKaa AKajeMHH Hayn is tagjává választotta. Mielőtt visszatérne Belső-Ázsiához, ismét indiai vonatkozásokra terelődik Stein Aurél figyelme. Már régebben is, így a bunéri hadjárat idején, — foglalkoztatták mellékesen a Nagy Sándor Indiába jutásával kapcsolatos problémák. Megállapította, hogy az Indus jobb partján emelkedő Maliabán hegy nem lehetett Áornosz, az a híres sziklavár, melynek bevétele nyitotta meg az utat Nagy Sándor számára Indiába, i. e. 327-ben. Most, 1926-ban, kifejezetten azzal a céllal járta be a hajdari Uddijánát (=a kertet), azaz a Szvát vidékét, hogy ott Nagy Sándor nyomait földerítse. Ha nincs is emléke az indiai irodalomban Nagy Sándor itteni uralmának, elég nyomot talál a régész. Baktria görög fejedelmei az Indus folyó mindkét partján uralkodtak több, mint két évszázadon át, s így nyitva tartották Észak-Indiát a Nyugatról jövő kultúrhatásoknak. Innen indult a Gandhára-művészet, amiről már szó 7

9 Sorindia I, VIII; Teleki Pál: Akadémiai Értesítő 1922 : 40—42. 8

0 Innermost Asia: its Geogranhv as a Factor in Historv. Geogr. Journal LXV (1925), 377—403, 473 — 98. — Reprint. 1925. 55 p. 18 illusztrációval. — Mint a MTA 1925. jun. 3-án tartott ünnepi ülésében elhangzott felolvasásának szövege, magyarul is megjelent, az illusztrációk nélkül: Legbelsőbb Ázsia földrajzának hatása a történetben. Bp., 1925, MTA, 47 1. — A bevezető szavakban nagy szeretettel emlékezik meg a nemrég elhunyt főkönyvtárnokról, id. Szily Kálmánról. 8

1 Eurlv Relations between India and Iran. Paper read before tho East India Association at the Caxton Hall, 1937. p. 1: . . . just words of a great strategist and student of history: "The locality is the surviving portion of reality of an event tliat hus long passed by . . . Tt, often restores to tlearness the pieture vhieh history has preserved in half-effaeed outlines." 8

2 Innermost Asia and tho Story of-China's Central-Asian Expansion. 22 pp. + 1 map. Delhiben tartott előadás 1927. nov. 10-én. — Notes on ancient Chinese Documents, diseovered along the Han Frontier Wall in the Desert of Tun Huang, Tho New China Review-ből való különlenyomat. 8

3 A Chinese Expedition aeross tho Pamirs and Ilindukush. The New China. Review-ből való különlenyomat. 23 pp.