Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
24 volt. Mikor azután itt a Kusán-dinasztia hatalmas birodalma alakult meg, s megkezdte expanzióját, innen indult meg a buddhizmus diadalútja a Tarimmedence, majd Kína felé, s jöttek a zarándokok Uddijána híres szent helyei, kolostorai felé, pl. Fa-liszien az V., Szung-jiin a VI., Hiüen-cang a VII. században, mindannyian Stein kutatásainak a tárgyai. Hanem a buddhizmust itt kiszorította a hinduizmus, azt meg a XI. századtól kezdve az iszlám. Később a nagy birodalmak helyett egymással civódó törzsek, főleg pathánok küzdőterévé lett a Szvát-vidék, ahová európaiak nem tehették be a lábukat, legfeljebb csak a terület déli részén, egy-egy gyors hadjárat keretében. 1921 körül azonban Gul-sáhzáda egyesítette a törzseket, bádsáh lett, megegyezett az angolokkal, ,,a politikai barométer szélcsöndet jósolt", s így 1926-ban Stein-nek alkalma nyílott a régi álom megvalósítására. Pesávarban csatlakozott hozzá a beosztott földmérő, Tórabáz khán, ott találkozott Afrázgullal is, aki legénykorában, 10 évvel azelőtt, harmadik expedícióján kisérte. Pesávarból indult Stein március elején a völgyön fölfelé. Harminc évvel korábban, egy határszéli háború folyamán Stein egy régi barátja, Wauhope ezredes itt pillantott meg egy igen nagy távolságban kékiő magas hegynyúlványt, mely a Szvát és az Indus közötti hegységből ugrott elő az Indus jobb partjára. Már akkor fölmerült a gondolat, hogy vajon nem ott volt-e Aornosz? Ezt akarta Stein földeríteni, s a tájat térképezni. Először Birkót-ot sikerült azonosítania Arrianosz Bazira-jával. Felderítő útján a Szvát völgyéből átkelt a vízválasztón keresztül a nyugatra fekvő Indus völgye felé. Gyönyörű fenyvesek, violával ékes havasi rétek között sok-sok hegymászás után április végén érte el a Pir-szár hegyhátat, melynek hatalmas tömege 1500 méterrel emelkedik az Indus völgye felé. Stein munkájának legérdekesebb lapjai közé tartoznak azok a fejezetek, amelyekben leírja a körülményeket, amelyek között Nagy Sándor történetírójának Arrianosznak az adatait a Pirszár topográfiájával egybevetnie sikerült, — s az érzéseket, amelyeket a jó flair-rel bíró tudós kutató ösztönének kielégülése, meg a nagyszerű, dús természetnek a szeretete benne kiváltott. A 2658 m magas Unra hegyből kiágazó Pir-szár hegyhát valóban az Aornosz, a híres „Szikla" (nérga). A magasban töltött napok, a sikerült térképezés után május közepére tér vissza Stein Kásmirba erről a „happiest wandering"-ról. 8 4 Később is vissza-visszatér Nagy Sándor keleti hadjárata körülményein k a tisztázására. 1929-ben a Magyar Tudományos Akadémia okt. 12-i ülésén tartott felolvasása: Nagy Sándor nyomdokain az Indushoz. 8 5 Még napilapban, a Times-ban is ír cikket Nagy Sándor dzselami átkeléséről Porosz-szal való csatája előtt. 8 6 Visszatér e tárgyra még 80 éves korában is. 8 4 Zum Feldzug Alexanders des Grossen an der Nordwestgrenze Indiens. Festschr. zur 700 Jahr-Feier der Kreuzschule 1926. 61 — 71. — Alexander's Campaign on tho Indián North-West Frontier. G. J. 1927 : 417—440, 515 — 540. — On Alexander's Traok to the Indus. Personal Narrative of Exploration on the North-West Frontier of India oarried out under the orders of H. M. Indián Government bv Sir Aurél Stein, K. C. I. E. Lo., Maemillan, 1929. XVI + 182 pp. + 97 III. + 2 Maps." "To the Memory of Colonel Sir Harold Deane . . . this Record is inseribed in grateful Remembrance". — Magyar fordítása Halász Gyulától: Nagy Sándor nyomdokain Indiában. Bp., é. n. (Magyar Földr. Társaság Könyvtára). — Alexander's Campaign on the Indián N. W. Frontier. Journal of the Central Asian Society XVII (1930), 147 — 170. 8 5 Megjelent nyomtatásban is. Bp., 1929. 32 1. 8 6 Alexander's Passage of the Jhelum. Times, 15th April, 1932. Továbbá: Tho Site of Alexander's Passage ofthe Hvdaspes and the Battle with Poros. G. R. 1932 : 30—45.
