F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

helyiségében nem fért el a könyvtár, a rendelkezésre álló hely már 1835-ben, a MARCZIBÁNYI-könyvtár átvételekor megtelt. 5 0 Csupán néhány ezer kötetet tudtak elhelyezni a levéltárnoki szobában, ezért meg kellett elégedni a leg­fontosabb folyóiratanyag, a csere és vétel útján bekerült könyvek ós az egyen­ként beküldött ajándékok elhelyezésével. A helyhiány mellett nehézségeket okozott, hogy a Társaság nem tudta a könyvtár számára szükséges bútorzatot sem beszerezni, könyvtáros sem volt, aki foglalkozzék az anyaggal. Katalogi­zálási munkát csak CZUCZOR Gergely, a Társaság levéltárosa végzett, 1836—38 között mintegy 2000 művet dolgozott fel, 5 1 egyébként a könyvtár minden ügyes-bajos dolgát TOLDY Ferenc titoknok intézte, sok más tennivalója mellett. Ez a helyzet természetesen a használatot is majdnem lehetetlenné tette. A TELEKI-könyvtár használatának módját már az 1833-ban elkészült szabály­zat 5 2 részletesen előírta, mivel azonban az anyag még mindig a Szervita-téri TELEKI-házban volt elhelyezve, a család nem tudta biztosítani az előírt mindennapos nyitvatartási ; meg kellett elégedni azzal, hogy a könyvtár minden 1-én és 15-én reggel 9 és déli 1 óra közt a Társaság tagjainak rendel­kezésére állt. 5 3 A szabadrendelkezésű anyag helybeni használatát az olvasó­terem hiánya nehezítette, de a kölcsönzés is szinte megoldhatatlan volt, mivel a könyvek egy része nem volt hozzáférhetően felállítva. TOLDY elsősorban a kurrens folyóiratok használatát igyekezett biztosí­tani. Körlevélben értesítette a tagokat a kölcsönzés módjáról. 5 4 Az újabb folyóiratszámokat ülésnapokon az ülésterem melletti szobában közszemlére tették, s a tagok a kiválasztott füzeteket egy e célra kitett naplóba írták be. Másnap a hivatalszolga lakásukra vitte a kért füzeteket. A következő ülésnap reggelén a szolga visszahozta a számokat, hogy délután ismét közszemlére tehessék ki. Levelezőtagok az ülések másnapján délután mehettek folyóiratot kölcsönözni. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a számok nem kerültek vissza egy hét után a titoknok kezéhez, hanem hosszabb időre megrekedtek egy-egy helyen. A használat viszont, mint a folyóiratok kölcsönzőkönyve mutatja, nem volt nagymértékű, nem támadt összeütközés belőle. A tagok kényelmesnek tartották ezt a nehézkes módszert, és sokáig ragaszkodtak hozzá, akkor is, amikor javaslat hangzott el e rend megváltoztatására. 5 5 Az ismertetett nyomorúságos körülmények alapján természetes, hogy az akadémiai tagok tudományos munkájához más pesti könyvtárak használata volt szükséges. Elsősorban az egyetemi és a múzeumi könyvtár jött számításba. A használat jogát már 1833-ban a két intézmény kézirattárára is kérték ki­terjeszteni, 5 6 majd 1837-ben a térítés melletti kölesönzést is kérték. 5 7 Leg­nagyobb mértékben az Egyetemi Könyvtárat használták, amit bizonyít, hogy az 1842. évi kisgyűlésen a Társaság szükségesnek látta, hogy az Egyetemi ™ KGy 1835. 26. v. —27. f. 5 1 MTAK Kézirattár Könyvészet 2—r. 38. A magyar tudós iárasaság fiók könyv­tárának czimsora. Kezdte CZUCZOR Gergely levéltárnok. 1836. 6 2 A Magyar Tudós Társaság terve és rendszabása gr. Teleki Józsej számára. MTAK Kézirattár Tört. 4-r. 23. 6 3 KGy 1834. 73. f. 6 4 AL 130/1832. 5 5 KGy 1841. 7 — 8. 1. 8 8 KGy 1833. 25. f. 6 7 KGy 1837. 91 — 92. 1. 15

Next

/
Thumbnails
Contents