F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

helyiségében nem fért el a könyvtár, a rendelkezésre álló hely már 1835-ben, a MARCZIBÁNYI-könyvtár átvételekor megtelt.

5

0 Csupán néhány ezer kötetet tudtak elhelyezni a levéltárnoki szobában, ezért meg kellett elégedni a legfontosabb folyóiratanyag, a csere és vétel útján bekerült könyvek ós az egyenként beküldött ajándékok elhelyezésével. A helyhiány mellett nehézségeket okozott, hogy a Társaság nem tudta a könyvtár számára szükséges bútorzatot sem beszerezni, könyvtáros sem volt, aki foglalkozzék az anyaggal. Katalogizálási munkát csak CZUCZOR Gergely, a Társaság levéltárosa végzett, 1836—38 között mintegy 2000 művet dolgozott fel,

5

1 egyébként a könyvtár minden ügyes-bajos dolgát TOLDY Ferenc titoknok intézte, sok más tennivalója mellett. Ez a helyzet természetesen a használatot is majdnem lehetetlenné tette. A TELEKI-könyvtár használatának módját már az 1833-ban elkészült szabályzat

5

2 részletesen előírta, mivel azonban az anyag még mindig a Szervita-téri TELEKI-házban volt elhelyezve, a család nem tudta biztosítani az előírt mindennapos nyitvatartási ; meg kellett elégedni azzal, hogy a könyvtár minden 1-én és 15-én reggel 9 és déli 1 óra közt a Társaság tagjainak rendelkezésére állt.

5

3 A szabadrendelkezésű anyag helybeni használatát az olvasóterem hiánya nehezítette, de a kölcsönzés is szinte megoldhatatlan volt, mivel a könyvek egy része nem volt hozzáférhetően felállítva. TOLDY elsősorban a kurrens folyóiratok használatát igyekezett biztosítani. Körlevélben értesítette a tagokat a kölcsönzés módjáról.

5

4 Az újabb folyóiratszámokat ülésnapokon az ülésterem melletti szobában közszemlére tették, s a tagok a kiválasztott füzeteket egy e célra kitett naplóba írták be. Másnap a hivatalszolga lakásukra vitte a kért füzeteket. A következő ülésnap reggelén a szolga visszahozta a számokat, hogy délután ismét közszemlére tehessék ki. Levelezőtagok az ülések másnapján délután mehettek folyóiratot kölcsönözni. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a számok nem kerültek vissza egy hét után a titoknok kezéhez, hanem hosszabb időre megrekedtek egy-egy helyen. A használat viszont, mint a folyóiratok kölcsönzőkönyve mutatja, nem volt nagymértékű, nem támadt összeütközés belőle. A tagok kényelmesnek tartották ezt a nehézkes módszert, és sokáig ragaszkodtak hozzá, akkor is, amikor javaslat hangzott el e rend megváltoztatására.

5

5 Az ismertetett nyomorúságos körülmények alapján természetes, hogy az akadémiai tagok tudományos munkájához más pesti könyvtárak használata volt szükséges. Elsősorban az egyetemi és a múzeumi könyvtár jött számításba. A használat jogát már 1833-ban a két intézmény kézirattárára is kérték kiterjeszteni,

5

6 majd 1837-ben a térítés melletti kölesönzést is kérték.

5

7 Legnagyobb mértékben az Egyetemi Könyvtárat használták, amit bizonyít, hogy az 1842. évi kisgyűlésen a Társaság szükségesnek látta, hogy az Egyetemi ™ KGy 1835. 26. v. —27. f. 5

1 MTAK Kézirattár Könyvészet 2—r. 38. A magyar tudós iárasaság fiók könyvtárának czimsora. Kezdte CZUCZOR Gergely levéltárnok. 1836. 6

2 A Magyar Tudós Társaság terve és rendszabása gr. Teleki Józsej számára. MTAK Kézirattár Tört. 4-r. 23. 6

3 KGy 1834. 73. f. 6

4 AL 130/1832. 5

5 KGy 1841. 7 — 8. 1. 8

8 KGy 1833. 25. f. 6

7 KGy 1837. 91 — 92. 1. 15