F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

Könyvtár kölcsönzést végző tisztviselői részére tiszteletdíjat kérjen.

5

8 1834-ben négy arany újévi díjat adtak az Egyetemi Könyvtár Írnokainak az Akadémia tagjai részére tett szolgálataikért, 1845-ben pedig elhatározta a kisgyűlés, hogy a Társaság minden kiadványából tiszteletpéldányt juttat az Egyetemi Könyvtárnak, viszonzásul azért, hogy a Társaság tagjainak az egyetemi tanárokkal azonos jogot biztosít a könyvtár használatában.

5

9 A két nagy könyvtár mellett engedélyt kértek a modern anyagban gazdag Casinoi-könyvtár-használatára is.

6

0 Ezek az engedélyek az Akadémiai könyvtár megnyitása után is érvényben maradtak, mivel a tagok érvelése szerint a kutató-órák egybeesése szükségessé tette a több helyen felváltva való kutatást. III. A könyvtár elhelyezése A könyvanyag rendezése, felállítása és feldolgozása (1839—1844) A DEKON-házban kivett szállás már az első években sem bizonyult elegendőnek. A kisgyűlés már 1833-ban sürgetni kezdte a megfelelő helyiség keresését, mivel az Akadémia helyzete sokáig nem látszott olyannak, hogy saját épületet szerezhessen magának ; a meglevő könyvtár használata és a TELEKi-gyűjtemény átvétele viszont egyre sürgősebb volt.

6

1 Néhány évig az anyagi nehézségek még tágasabb helyiség szerzését sem tették lehetővé. Végre 1836-ban kibérelték az Urak utcája 612. számú TRATTNER—KÁROLYIféle ház I. emeleti helyiségeit a titoknoki hivatal számára.

6

2 A következő évben a könyvtárnak kerestek alkalmas helyiséget. A 'TRATTNER—KÁROLYI ház új részében nem találtak megfelelőt, ezért az udvari II. emeleten fogadtak szobákat. Évi 1300 forint bérért a következő helyiségek használatát biztosította az Akadémia : ülésterem, négyszobás titkári hivatal, levéltár, írnoki iroda, pénztár, pénztárnoki és hivatalszolga-lakás, a könyvtár részére pedig négy nagyobb és négy kisebb helyiség. Mivel ez a megoldás sem bizonyult tartósan megfelelőnek, a negyvenes években újra gondoltak a Tudós Társaság és a Nemzeti Múzeum egy helyen, a Múzeum új épületében való elhelyezésére.

63 A TELEKi-könyvtár bizonytalan hovatartozandósága, a Nemzeti Múzeumtól való függősége is amellett szólt, hogy a használatára feljogosított társaság egy helyen legyen vele. 1843-ban KTJBINYI Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója azt javasolta a nádor-pártfogónak, hogy helyezzék a TELEKIkönyvtárat a II. emeleti helyiségekbe, ahol a Társaság ülései számára is van megfelelő méretű terem. A nádor válaszában utasította KuBiNYit, hogy POLLÁCKkal, az épület tervezőjével együtt válasszák ki az alkalmas helyiségeket, de két évig nem történt semmi. 1845-ben TELEKI József fordult a nádorhoz, s kérte, hogy a múzeumi épület elkészültével régi elképzelése szerint biztosítsa az Akadémia számára szükséges helyiségeket . Érvelésében utalt a takarékos5

8 KGy 1842. 195. f. 5

9 KGy. 1845. 28 — 29. f. "o KGy 1841. 7. f. 1,

1 KGy 1833. 21. f. 6

2 Ma Petőfi Sándor útra 3. 6

2 KOLLÁNYI : 1. m. 112—110. 1. 16