F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

Az ajándékokat nyomtatásban a sajtó útján és a Névkönyvekben, valamint köszönőlevélben köszönték meg. Már 1839-ben nyomtatott levélsémát találunk, amit az adományok nagy száma tett szükségessé.

1

5 A könyvtár hagyatékokból, adományokból összegyűlt részébe természetesen sok duplum került. Hogy a felesleges példányok helyett más, szükségesebb műveket lehessen szerezni, az Akadémia vezetősége elhatározta, hogy ezeket csere útján értékesíti.

4

6 A TELEKI-könyvtárra vonatkozóan a család beleegyezését is kellett kérni, a szabadrendelkezésű anyag cserélhetőségéről pedig a kisgyűlés döntött. Duplumokon kívül néhány esetben akadémiai kiadványokért, az Évkönyvekért és a DÖBBENTEI szerkesztésében megjelenő Nyelvemlékek köteteiért is cseréltek magánosoktól.

4

7 Ilyen módon kéziratokat és ritka nyomtatványokat szereztek a könyvtár részére. A könyvekkel párhuzamosan kéziratok is kerültek a Társaság tulajdonába,

1

8 elsősorban a hagyatékokkal. Legjelentősebb a TELEKI-, KRESZNEBICS-, BATTHYÁNY- és PÁLÓCZI HoRVÁTH-féle gyűjtemények kéziratanyaga volt, ezenkívül évente néhány ajándék-kötet, illetve darab is gyarapította a gyűjteményt. 1838-ban 16 kötet, ±11. darab, 1841-ben 21, 1847-ben 8, 1848-ban 52 volt a gyarapodás. A kézirattár legértékesebb kincsei közé tartoztak a már említett TELEKI-féle kódexeken kívül a CoRNiDES-kéziratok, a BATTHYÁNY gyűjtemény kódexei és kódexmásolatai, az 1831-ben bekerült KAZINCZYkéziratok, az 1834-ben megszerzett Czech-codex : KINIZSINÉ MAGYAR Benigna imádságoskönyve, 1835-ben GUARY Miklós XVI. századi kódexe, a SÖVÉNYHÁZI Márta másolta Érsekújvári-codex {1836-ban) és a Virginia-codex(1844-ben). A nyelvemlékek kiadásával kapcsolatban megindult kéziratgyűjtés is sok eredeti és másolt kéziratot eredményezett a gyűjtemény számára. E munkák segítésére az 1832-i nagygyűlés határozatot hozott, hogy a Társaság a külföldi könyv- és levéltárakhoz fordul és kéri, közöljék, van-e magyar vonatkozású anyaguk, hogy azt a Társaság a maga számára lemásoltathassa.

1

9 E munkában PETROVICS Fridriknak, a történeti osztály tagjának volt oroszlánrésze, aki 1834-ben elkezdte a British Museum magyar vonatkozású anyagának másoltatását. Bár az anyagi nehézségek meg-megszakították a munka folyamatosságát, hamarosan megindult a másoltatás a berlini, drezdai, wolfenbütteli, hamburgi, göttingai, brémai és frankfurti könyvtárakban, a bécsi titkos házi és udvari levéltárban. A következő évben Lille, Párizs, Basel és Aix került sorra. 1841-ben a bukaresti Szt. Sava könyvtár őre ígérte meg a magyar levelezés másolatát, 1844-ben a dalmát városok könyv- és levéltáraiban, 1847-ben Bécsben másoltattak. A beérkezett kéziratok rendezésére és feldolgozására nem került sor ezekben az években. Valamilyen ma már ismeretlen rendben ugyan hozzáférhetővé tették az anyagot, amit a használatról szóló adatok bizonyítanak, a rendszeres feldolgozást azonban csak 1861-ben kezdte el RÓMER Flóris, az első kézirattáros. A 30-as évek pénzügyi és szállásviszonyai között a fentiekben ismertetett könyvanyag nem kerülhetett használható állapotba. A DERON-liáz "5 MTAK Kézirattár M. Ir. Lev. 4-r. 18. NGy 1842. 26. f. « KGy 1841. 51. f. 1

8 Mivel a kézirattár történetéről a MTA Könyvtára külön tanulmányt tervez, ilt csak a kialakulás éveinek legfontosabb adatait közöljük. *»NGy 1832. 29. f. 14