Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
27 „Schweizerische Landesbibliothek", a Német Demokratikus Köztársaságban a „Deutsche Staatsbibliothek", a Német Szövetségi Köztársaságban a marburgi „ Westdeutsche Bibliothek", Ausztriában az „Österreichische Nationalbibliothek", Csehszlovákiában a „Knihovna Vysokych Skol Technickych" (a Műszaki Egyetem Könyvtára), Romániában a „Biblioteca Academici Republicii Populare Romine", Jugoszláviában pedig a „Bibliografski Institut FNR Jugoslavije". A példák arról — az elmélet által is megkövetelt — gyakorlatról vallanak, hogy a központi katalógusnak mindig könyvtárhoz vagy könyvtári intézményhez kell kapcsolódnia, annak apparátusára támaszkodnia. 7 5 Viszont hangsúlyoznunk kell azt, hogy az előbb felsorolt intézményeken belül mindenütt e célra függetlenített könyvtárosok dolgoznak, ezek a szerkesztőségek önálló, egyéb osztályoktól független szervezeti egységek s kizárólagos feladatuk az, hogy az elvi és szervezési problémák megoldása mellett a nyomtatott katalógus szerkesztési munkáit ellássák. Nem véletlen, hogy ez így van. A katalógus építése, szerkesztése nagy és nehéz, a speciális problémák egész sorát felvető feladat, jó megoldása tehát csak gyakorlattal rendelkező, e célra alkalmas szakemberek rendszeres, folyamatos munkájával sikerülhet. Ehhez természetesen megfelelő elhelyezés, berendezés, a technikai és adminisztratív feltételek biztosítása is szükséges. Mindez pedig -— amint a külföldi gyakorlat igazolja — csak egy speciálisan e célra szervezeit könyvtári egység felállítása esetében valósulhat meg. Nehézségek rendszeriül olt adódnak, ahol ezek a szervezési feltételek nincsenek biztosítva ; ilyen esetben nem egy helyen találkozunk panaszokkal. Ezek közül különösen W. A. SMITH-nek a World list szerkesztőjének szavai érdemelnek figyelmet, 7 6 aki a szerkesztés folyamán fellépő nehézségek között első helyen a megfelelő helyiség hiányából és a szerkesztők szétszórt elhelyezéséből adódó súlyos hátrányokra hívja fel a figyelmet. Azt, hogy a katalógus felállításához, illetve szerkesztéséhez hány ember szükséges, a körülmények és követelmények szabják meg. Nyilvánvalóan könnyebb a helyzet, ha már előző kiadás vagy megfelelő cédulakatalógus áll rendelkezésre, nehezebb, ha teljesen új létesítmény alapjait rakjuk le. A személyzeti szükségletre néhány példa alapul szolgálhat : az osztrák katalógus személyzete négy fő ; a jugoszlávé két könyvtáros és — mikor erre szükség van — több főből álló segédszemélyzet, a keletnémet katalógus szerkesztőségében tízen dolgoznak, a nyugatnémet szerkesztőségben eddig hárman, de számukat a közelmúltban könyvtárosok és segéderők beállításával jelentősen növelték, A cseh technikai folyóiratok katalógusának szerkesztésében öten vettek részt, de a teljes folyóiratállományt magában foglaló katalógushoz már tíz munkatársat kérnek. A román katalógus első megjelent kötete számos tanácsadó mellett hat szerkesztőt tüntet fel. Annak a szervnek, mélynek a központi katalógus létrehozása a feladata, a munka megkezdése előtt pontosan meg kell határoznia a tartalmi elemeket, meg kell állapítani a katalógus készítésének módszerét, döntenie kell a korlátozásokról, majd pontos utasítást kell adnia a résztvevő könyvtárak számára. Ebben az utasításban a katalógus célkitűzéseinek ismertetése mellett megszabja a felveendő periodikák körét, közli a címfelvétel szabályait, 7 6 L. BRUMM El. : i. m. 63. I. 7 6 i. in. 246. !.
