Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
23 használatos szabályok szerint a latin betűs átírást is. A címek beosztása a translitcrált címek alfabetikus rendjében történik. A szerkesztők általában nem nyilatkoznak arról, hogy az általuk használt közlési módszer előnyeit vagy hátrányait elvileg hogyan mérlegelték. A gyakorlati megoldás megoszlása sem ad e kérdésre egyöntetű feleletet. Legkielégítőbbnek — mert mindkét változatot közli — a BUCOP imént vázolt eljárása látszik. Természetesen ez a módszer munkaigényes és nyomdai szempontból is elég sok helyet foglal el, tehát költséges. A másik két „tiszta"' műfaj (eredeti és translitcrált) közti választás elég nehéz. Egyik sem teljes értékű megoldás. Mégis úgy látszik, hogy az átírásos módszer bizonyul megfelelőbbnek. Hiszen a latin betűs szövegbe a cirill betűs címek úgyis csak bizonyos gondolatheli transliterálás útján illeszthetők bele, akkor is, ha ez nem jut adekvát írásjelekben kifejezésre. (Ezt a valóságban is érzékelteti a BUCOP megoldása.) A tárgyalt katalógusnak, mint központi katalógusnak elsősorban egy keresett periodika lelőhelyének meghatározására kell szolgálnia. Arra a kérdésre kell felelnie, hogy egy adott folyóirat melyik könyvtárban található meg. Erre úgy tud legkönnyebben választ adni, ha alfabetikus rendbe van felépítve. Emellett a nyomtatott folyóirat-katalógus elsősorban a kutatók számára készül, tehát olyannak kell lennie, hogy használói könyvtárosi szakképzettség nélkül is eligazodjanak benne. Ezért, mint MUMMENDEY megállapítja, 68 az alfabetikus beosztású katalógusnak feltétlenül előnyt kell biztosítani a szakrendi beosztásúval szemben. Nem véletlen, hogy a szakemberek túlnyomó többsége a betűrendes katalógus mellett foglalt állást és ennek következtében a katalógusok legnagyobb része ezt a beosztást követi. így a Union list, World list, BUCOP, VZ4, a Soupis cizozemsktfch perlődik stb. továbbá az előkészületben levő, kelet- és nyugatnémet, osztrák és jugoszláv kiadványok. Arra a kérdésre, hogy a két beosztási rendszer előnyei és hátrányai mik lehetnek, RANGANATHAN Union catalogue c. kiadványának megjelenése és a körülötte kialakult vita ad feleletet. RANGANATHAN nem tartva kielégítőnek a Union list és a World list felépítését, katalógusát az indiai „Colon classification" szerinti szakcsoportosításban tette közzé. A szakrendi részt alfabetikus mutatóval egészítette ki. A katalógus kiadása előtt írt cikkében, majd a kiadvány előszavában részletesen foglalkozik a két rendszerezési fajtával és a következőkben csoportosítja érveit : a) az alfabetikus katalógus nem fogja össze a periodikákat tárgy szerint ; h) sok esetben — így ha a címváltozásokat külön egységekként kezeli — nem csoportosítja egy helyen a folyóiratok történetét; c) végül nem közli együtt az egyes testületek kiadványait. Ezzel szemben abban foglalja össze saját rendszerének előnyeit, hogy a) az egy tárgyról szóló folyóiratok együtt találhatók; b) a folyóirat teljes életérc vonatkozó adatok egy helyen szerepelnek ; és c) a testületek kiadványai is egy csoportban jelentkeznek. E tételeket L. BRUMMEL-lel együtt könnyű megcáfolni. 6 9 Az alfabetikus katalógus szakmutató segítségével tájékoztatást tud nyújtani az egyes 6 8 I. m. 12. 1. 6 9 I. m. 85. 1.
