Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
24 tudományágak területén rendelkezésre álló folyóiratokról ; követheti azt a megoldást is, hogy az egyes folyóiratokra vonatkozó adatokat egy helyen sorakoztatja fel; végül a testületi szerző alkalmazásával az egyes intézmények kiadványait is össze tudja tartani. Az alfabetikus katalógus tehát mindazon előnyt nyújtja, amelyet a szakrendi beosztás adhat, a szakrendi katalógus viszont a főfunkció gyakorlását, a lelőhely-meghatározást nehezíti meg azzal, hogy a szükséges címet két helyen, előbb a betűrendes mutatóban, majd a szakrészben kell a használónak megkeresnie. 7 0 így a szakrendi katalógus másodlagos célok eléréséért (hány folyóirat áll rendelkezésre, vagy milyen folyóiratok vannak meg egy bizonyos szakterületen) az elsődleges feladat maradéktalan megoldását feláldozza. 7 1 RANGANATHAN rendszere — amelynek az említetteken túl más hátrányai is vannak — a gyakorlatban nem bizonyult szerencsésnek. A szakrendi beosztás bevezetésére való kísérlete minden érvelése ellenére inkább elriasztotta, mint meggyőzte a szakembereket. Átmenetnek lehet tekinteni a két típus között azokat a szakosított jegyzékeket, melyek köteteikben egy-egy nagyobb tudományterületet vagy néhány rokon szakot ölelnek fel, de a köteten belül betűrendben közlik a folyóiratokat. Ezt a megoldási módot a portugál és a román katalógusok képviselik. A román 9 egységre oszlik, ebből három a társadalomtudományi, hat pedig a természettudományi területre esik. Utóbbi kötetei: I. Általános tudományos folyóiratok ; II. Matematika és Természettudományok ; III. Orvostudomány ; IV. Technika ; V. Kémia ; VI. Mezőgazdaság — állatorvostan. Mindkét katalógus minden kötetét részletesebb szakmutatóval egészíti ki. Befejezésül ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy a nyomtatott folyóirat-lelőhelykatalógus elsősorban kutatók (olvasók) számára készül, a keresett folyóirat lelőhelyének meghatározására szolgál, tehát céljának jobban megfelel, ha alfabetikus beosztási rendet használ. Emeli viszont értékét, ha a betűrendes felsorolást egy szakmutató teszi teljessé. Alfabetikus beosztású katalógusoknál nemcsak a katalogizálás módozatai {címváltozások kezelése, testületi szerző használata) befolyásolják a katalógus felépítését, hanem a beosztás külön szabályai is. Ennek alapján az egyes kiadványok között nagy eltéréseket találunk. A Preussische Instruktion szerint épültek fel a GZV 1914 és a GAZ 1914—1924. Ma a készülő keletnémet és az osztrák katalógus követik ezt a rendet, melynek lényege az, hogy a beosztás rendszavának a címben előforduló első főnevet vagy főnévként használt szót veszi. A rendszer hátrányaira már R. MUMMENDEY felhívta a figyelmet, 72 aki a kutató számára nem találja elég egyértelműnek és áttekinthetőnek ezt a beosztási rendet. De nem tartották jónak — és ez eléggé döntő érv ellene — a nyugatnémet katalógus szerkesztői sem. Marburgban 1952-ben a Preussische Instruk7 0 A. G. DRAOIIMAN : Union catalogue of learned pcriodical publications in South Asia. 1. vol. [Recenzió.] Libri 5 (1954/55) 389-393. 1. 7 1 Nemcsak ebben az esetben mutatkozott a szakrendi beosztás nehézkesnek, a Gesamt-Verzeichnis der auslandischen Zcitschriften c., 1921-ben kiadott német katalógusban sem bizonyult megfelelőnek. Ezért ennek következő kiadása, a GAZ 1914 — 1924 már vissza is tért. az alfabetikus beosztásra. 7 2 I. m. 13. 1.
