Gergely Pál: Az Akadémia Levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában (A MTAK kiadványai 9. Budapest, 1958)

tárban sem. így e két kötetben összegyűjtött hírlapi cikkmásolatok forrásértéknek — Az eddig felsoroltakat mind beköttettük. 5. Akadémiai pályakérdésekre küldött kéziratos művek, 1831-1948-ból. A több mint kétezer, jeligés kéziratról (szerzők ismerete híján) csupán cím szerinti katalógus készült s egyelőre időrendi sorrendben állítottuk fel a nagy mennyiségű anyagot. 6. Kiadó-vállalati közlésre benyújtott kézírásos művek az 1930—1948. közti évekből. Ezeknek is van cím és szerző szerinti katalógusuk. 7. A Vigyázó Ferenc-féle birtokok és bérházak kezelési aktái, tervrajzai, 1928— 1946-ból, köztük több eredeti régi birtok- és adóív, szerződés ; akadémiai gazdasági és jogi bizottsági jegyzőkönyvek, ügyészi jelentések stb. — Sajnos azonban ezt az ügyészi és birtokkezelői irattárat az akadémiai gondnokság és a Könyvtár 1950. évi vezetője kiselejteztette, úgyhogy ami véletlenül megmenthető volt ebből a jelentős anyagból (pl. eredeti birtokívek, térképek, ügyészi jelentések), azt is csak az akkori könyvtárigazgatóval való erélyes szembenállásom eredményezte. Tömérdek eredeti cselédszerződés és bérleti, haszonbéri elszámolás, eredeti szerződés, parcellázási rajz és számadás került azonban akkorra a kazánházba . . . II]. Naplókönyvek, iktatók: Nemcsak kiegészítője, hanem a rendezési munkáknál pótolhatatlan, időrendi segédkönyvei Akadémiai Levéltárunknak a következő kéziratos kötetek : 1. Iktatókönyvek 1859—1949-ig, kivéve az 1880—1885. évi elveszett sorozatot. Ámde ezeknek az aktáit is éppúgy pótlólag iktattuk, mint az 1825— 1858. évekéit. 2. Pénzügyekre vonatkozó naplók, főkönyvek, alapítványi kimutatások, házipénztári és építkezési pénztárkönyvek 1831 — 1949. évekről. 3. Iratmutatók = Index-könyvek. 1891 —1949-ig. Ezt megelőzőleg semmiféle mutatókönyv nem volt, vagy ha volt is, mind elveszett, úgyhogy ezeket több évi munkával kellett pótolnunk. Az általunk iktatott darabokról éppúgy, mint az 1859—1880 közti iktatott aktákról mintegy harmincezer név- és tárgymutató cédula készült , közte az Akadémiára került 1817 — 1825. évi Marczibányiféle alapítványi iratok cédulái is. Ezek a 15x5 cm-es méretű kis mutatócédulák most már valamennyi, föllelhető, 1817—1890. évi akadémiai iratról tájékoztatnak, megfelelő dobozokba rakva, betűrendben. IV. Levéltári anyag: Az anyag túlnyomó részét természetesen a titoknok- főtitkári levelezések, akadémiai tagok bírálatai, önéletrajzok és szakvéleményei, jutaimi jelentései, végül az Akadémiához küldött beadványok tízezrei alkotják. Mindezek háromféle méretű, háromszázötvenöt dobozban vannak elhelyezve az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában.

5 Az akadémikusok, vállalkozó iparosok és különféle kereskedők, valamint a szolgaszemélyzet s írnokok stb. nyugtáit 20 nagy dobozban helyeztük el (mintegy 15 000 számla-nyugtát), továbbá az akadémiai palota építkezésének 6 Az 1825 —1860. évi akták régi barna, álló dobozokban, 1861 — 1880-iak újonnan kiszített, sárga színű, ívmóretű dobozokban s végül 1881 — 1949-ből a hosszában kettéh litott akta méretének megfelelő téglány-alakúakban ! 7