Gergely Pál: Az Akadémia Levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában (A MTAK kiadványai 9. Budapest, 1958)

gyűjtőíveit s magának az építésnek számláit 12 nagy kötegben, az alapítványi és ügyészi iratanyagot kb. négyszáz iratcsomóban gyűjtöttük össze. — Az akadémiai házipénztár ügyvitele csak 1869-ig tartott, s ekkor az egész könyvelést és pénzkezelést a Magyar Földhitelintézet vette át, az új Alapszabály s ügyrend értelmében. Ezután már csak kisebb irodai s gondnoki házipénztári keret volt, saját pénzkezelésünkben. így tehát csak 1869-ig találhatók az igen becses eredeti nyugták, pl. olyanok kezétől, mint Kazinczy, Kölcsey stb. más, legelső akadémikusaink, vagypedig többszáz ToldyF.—Szalay László-, vagy Arany János féle kiutalási jegyzék, utalványozás. A Földhitelintézet aktacsomói 1945-ben mind elpusztultak, rendkívüli kárára akadémiai történetünknek is. Hogy pedig mit jelenthetnek a holt betűk kb. száz-százharminc év múlva, ennek illusztrálására elegendő csak futólag áttekintenünk a Levéltár kincsei közül, az Akadémia első félszáz évéből, a következő legfontosabb három kategóriát. Ebből is láthatjuk, kiktől és milyen természetű kéziratok találhatók. 1. Tartalmuk szerint legértékesebbek az akadémikusok által írt bírálatok, különféle kéziratos vagy nyomtatott művekről, egyes pályakérdések kapcsán. Ilyen kéziratunk, — túlnyomó részben kiadatlanul, egyelőre még az ismeretlenség homályába rejtve! — csak e félszáz évnyi időszakból — 271 akadémiai tagtól, mintegy kétezer lapon található. Legtermékenyebb elmék : Vörösmarty, Bajza József, Toldy Ferenc, Bugát Pál, Döbrentei, Czuczor, Horváth Cyrill, Győri Sándor. Némelyiküktől, mint pl. Vörösmartytól hetvennél több bírálatunk maradt fenn! A megbírált pályamunkák között persze akad sok silány, ma már sem tárgyánál, sem szerzőjénél fogva említésre sem méltó fércmű, de a kéziratok nagyobb részben előbb-utóbb mégis csak nyomtatásra kerültek, s így nem közömbös, hogy a tudomány-történet megfelelő lapjaira fölkerüljön az első méltatok, kritikusok neve és véleménye. Viszont igen sok örökéletű alkotás legelső ismertetését, méltatását is itt találjuk, amelyeket túlnyomó részben eddig még sehol sem közöltek. Hogy csak néhány ilyen maradandó művet mondjunk, melyet az akadémiai nagyjutalommal vagy más díjakkal tüntettek ki, éppen az itt levő szakvélemények alapján, íme időrendben a következők : a legelső magyar szótár Kresznericstől, vagy Vörösmarty, Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Jósika Miklós, Szalay László munkái, Petőfi Sándor verskötete, Arany különböző művei, Eötvös József és Lóránt. Horváth Mihály, Toldy Ferenc, Fényes Elek. Zsoldos Ignác, Győri Sándor, Vállas Antal, Jedlik Ányos, Petzval 0., Pólya József, Hőgyes Endre, Thán Károly, Mihálkovics Géza, Zemplén Géza stb. művei a legkülönbözőbb tudományágak köréből. Csak a százharminc év alatt jutalmazott legkiválóbb, ma is értékálló munkák puszta cím-felsorolása is egész kötetre menne! 2. Igen értékes a több mint ezer akadémikustól érkezett s itt található levél és munkaterv, így pl. József nádortól közel száz levelünk van, Döbrentei Gábortól, Teleki Józseftől. Toldytól 40 — 50 darab. Tíznél többet találunk Kállay Ferenctől, Szalay Lászlótól, Bugáttói, Almási Balogh Páltól, Rómer Flóristól, Horváth Józseftől és Cyrilltől, Czech Jánostól, Edvi-Illéstől stb. Ezek a levelek nemcsak akadémiai munkájukról tárnak fel sok új adatot, hanem a múltszázad első felének egész szellemi életéről, a kortársak szerepéről is tájékoztatnak. Neves külföldi tagok is sokan megköszönték kültaggá választásukat és ezek leveleiből is megmaradt néhány ; hogy csak a legnagyobbakat említsük, 8