Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései (A MTAK kiadványai 5. Budapest, 1958)
körét, szervezetét, szakproblémáit és működésük anyagi-személyi feltételeit időnként elemezze, és a maga részéről segítséget nyújtson e könyvtárak és könyvtárhálózatok fejlődéséhez, s egyúttal a velük kapcsolatos könyvtárközi koordinációs kérdésekkel szembenézzen. így került a Tanács elé a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feladatainak és gyűjtőkörének a könyvtár által nyújtott értékes, minden részletre kiterjedő analízise. Különösen aktuálissá tette a problémát az a vitathatatlanul helyes intézkedés, hogy a kerületi fiókkönyvtárak ismét a központhoz csat oltattak. Nagy nyomatékkal mutatott rá a vita során a Tanács arra, .hogy a Szabó Ervin Könyvtár igazi rangját a magas színvonalon végzett közművelődési könyvtári funkció adja meg. Egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közművelődési jelentősége országos méretű, és a fővárosnak ehhez a jelentőségéhez kell méreteznie az anyagi eszközöket. A minisztérium illetékes vezetőit felkérte, hogy a Fővárosi Tanácsnál a legnagyobb súllyal támogassák ezt az ügyet, amelyet az OKT is a magáénak tekint. A fiókhálózattal kapcsolatban a Tanács utalt arra, hogy különösen fontos önálló ifjúsági könyvtárak és művészeti (zenei) könyvtár sürgős szervezése és hatásos működtetése. Az Országos Széchényi Könyvtár alapvető problémáit a könyvtár módszertani vizsgálatára kiküldött 21 tagú szakértői bizottság 1 2 részletes jelentésének rövid összefoglalása alapján vitatta meg az OKT. Mind a június hó folyamán tartott vizsgálat, mind a tanácsi vita során kiderült, hogy az OSzK ügye — közügy, az egész magyar könyvtári szervezet egyik alapvető kérdése. Nemzeti könyvtárunk jó és tervszerű működése nélkül többi könyvtárunk munkájában is zavarok, bizonytalanságok keletkezhetnek. A Tanács nem a részletekkel foglalkozott, hanem az OSzK alapvető problémáira és gyengeségeire irányította a figyelmet : hangsúlyozta, hogy a könyvtár funkcióit és gyűjtőkörét mindenekelőtt a nemzeti könyvtári jellegből kell levezetni és meghatározni, az elhanyagolt hungarica-gyűjtésre és a világszerte megjelenő hungarica-anyag bibliográfiai kigyűjtésére kell erőit koncentrálnia, megszüntetve ezzel párhuzamosan az ún. általános tudományos gyűjtőkör felesleges túlzásait ; ebben a keretben bibliográfiai feladatai és könyvtártudományi munkái is megfelelőbben tudnak elhelyezkedni. Javaslatot tett — hosszas vita után — a könyvtár új, feladataival és funkcióival jobban összhangban álló szervezet kialakítására, új, egyelőre átmeneti épület sürgős biztosításának fontosságára, végül az OSzK-tól oly nagy mértékben függő könyvtárközi együttműködés minél hathatósabb kiépítésére. Egyúttal felkérte az OSzK vezetőségét, hogy szeptemberre — midőn a felülvizsgálóbizottság új, összehangolt rövid jelentése elkészül — maga a könyvtár is rögzítse le elképzeléseit az adott problémákkal kapcsolatban : az önelemzést, az önvizsgálatot nem teszi feleslegessé a külső szakértői munka. 1 2 A módszertani felülvizsgálat a Tanács kezdeményezésére és felkérése alapján történt. Az 1957. május 4-i ülésen KŐHALMI Béla egyetemi tanár a napirend előtt az OSzK nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, s javasolta, hogy a Tanács siessen az OSzK segítségére. A Tanács egyhangúan elfogadta az indítványt, és felkérte a Minisztérium könyvtári osztályát, hogy vegye igénybe az OSzK problémáinak megoldására a Tanács segítségét. A felkért bizottság vezetője MÁTKÁI László lett, az egyes területeket megvizsgáló albizottságok vezetői a Tanács tagjai voltak. 8
