Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései (A MTAK kiadványai 5. Budapest, 1958)

Az OKT az 1957. évi munkaterv vitájánál elhatározta, hogy még az év folyamán megtárgyalja a budapesti Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtáráról, továbbá az Országos Pedagógiai Könyvtár létrehozásáról, szervezetéről és működési irányelveiről szóló javaslatokat, végül kitűzi az 1958. évben tartandó módszertani felülvizsgálatok sorrendjét. E munkálatok tulajdonképpen a könyvtárügyi törvény vérgehajtásának szolgálatában állanak, s egyúttal — a feltétlenül szükséges koordináló feladatok elvégzése mellett — könyvtárpolitikánk és könyvtárügyünk további előrehaladását lesznek hivatva szolgálni. 3. A Tanács által már tárgyalt vagy 1957 folyamán tárgyalandó egyéb könyvtárpolitikai vagy könyvtárügyi kérdések is komoly figyelmet érdemelnek. Megvitatta és elfogadta a Tanács a könyvtárosok továbbképzésének 1957/58-ra vonatkozó tervét, mely a legkülönbözőbb előképzettségű és beosztású könyvtári dolgozók szakmai, szaktudományi és idegen nyelvi fejlődésének szervezeti formáit, tartalmi kereteit rögzítette le. Foglalkozott az OKT a könyvtárak távlati (10—15 éves) fejlesztési tervezetének problémáival is. Mivel az Országos Tervhivatal a népgazdaság egyes fontosabb ágaiban és más területeken is megindította a távlati tervek előkészítését, a magyar könyvtárpolitika és könyvtárügy alapvető érdeke, hogy a kibontakozó új távlati tervezésbe idejében és kellő súllyal bekapcsolódjék.

1

3 A Tanács egyetértett a javaslat alapvető megállapításaival, hangsúlyozta a távlati tervezés fontosságát könyvtárpolitikai s így művelődéspolitikai érdekből is. A vita során többen hangsúlyozták, hogy a tervezést nem szabad szűk szakmai területen, mintegy öncélúan végezni, hanem biztosítani kell, hogy az illetékes kormányzati szervek a könyvtárügyet vegyék fel a távlati tervterületek szektorába, azután történjék meg a könyvtári terv egyeztetése a vonatkozó terület vagy intézmény távlati terveivel, végül az egyes könyvtári hálózatok távlati terveit egymással is koordinálni kell. Statisztikai alapadatok, néhány fontos és egyeztetett központi mérőszám, de mindenekelőtt közösen érvényesülő irányelvek szükségesek ahhoz, hogy a könyvtárak és könyvtárhálózatok által elvégzendő egyedi távlati tervezés több legyen, mint jószándékú ábrándozás. Egyetértett a Tanács azzal is, hogy a magyar könyvtárügy hivatalosan elfogadott és reálisan kimunkált távlati terve a könyvtárügyet a legfontosabb művelődési tevékenységek sorába fogja emelni, s így lehetőség nyílik arra is, hogy társadalmunk tényleges szükségleteinek megfelelően részesüljön anyagi támogatásban. Emellett az OKT több olyan fontos kérdést tűzött napirendjére, amiket 1957 folyamán fog tárgyalni. Elég a témákat felsorolnunk, hogy e kérdések könyvtárpolitikai fontosságát, könyvtárügyünk előbbrevitelében való jelentőségét mérlegelni tudjuk : a közművelődési könyvtárak állományösszetételének elemzése és az ebből adódó sürgős tennivalók ; a dokumentáció elvi kérdései és az országban folyó dokumentációs munka felmérése, annak értékelése ; a könyvtárközi kölcsönzés kérdései ; javaslat az 1958. évben készítendő könyvtári kiadványokra. Röviden érintenünk kell azokat a lényeges problémákat is, melyeket a fenti napirendi pontok tárgyalásánál azért nem említettünk, mert nem 1

3 KOVÁCS Máté referátumából. 9