Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései (A MTAK kiadványai 5. Budapest, 1958)
kozás nyomán jó eredményeket elérni csak elvileg céltudatos, az erőket és lehetőségeket helyes sorrendben mérlegelő munkával lehetséges. Tudjuk azt is — e téren elsősorban KOVÁCS Máté idézett tanulmányaira hivatkozunk —, hogy a minden tényező által elismert nagyarányú fejlődés ellenére sem foglalja el maradéktalanul könyvtárügyünk az országos művelődéspolitikában azt a kiemelkedő szerepet, amit méltán el kellene foglalnia az iskolaügy, a film, a színház, a rádió mellett, és nem után. Ezek után feltehető a kérdés : mit, milyen szervezettséggel és milyen eszközökkel tett és tesz a Tanács az alapfeladatok megoldása érdekében? Amikor ezeket a kérdéseket felvetjük, egyúttal könyvtárpolitikánk és könyvtárügyünk időszerű problémáinak egy részére is pillantást vetünk. 1 1 * Az OKT 1957. évi plenáris üléseinek programja — figyelembevéve az év hátralevő részében tárgyalandó témákat is — a következő kérdéscsoportokat fogja át : 1. Az 1956-ban kiadott könyvtárügyi törvény lényegében keretet jelentett, amit különféle végrehajtási utasításoknak kell követniük. Az OKT plénuma elé egész sora került ezeknek a kiegészítő rendelettervezeteknek : az 1.018/1956. (III. 9.) számú minisztertanácsi határozat egyes rendelkezéseinek módosítása (általános érdeklődésre tarthat számot a Gorkij Könyvtár világirodalmi közművelődési könyvtárrá való átszervezésének javaslata) ; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendeletének a műszaki termelési könyvtárhálózatra vonatkozó végrehajtási utasítás-tervezete ; rendelettervezet a nemzetközi kiadványcsere végrehajtási utasítása tárgyában ; rendelettervezet az általános tudományos és tudományos szakkönyvtári munkakörök képesítéshez kötéséről (itt a Tanács hangsúlyozta, hogy a képesítés mellett a képesség és a rátermettség is alapvető követelmény legyen) ; javaslat a magyarországi könyvtárak egységes statisztikai adatszolgáltatási minimumára (e régóta aktuális tervezetet örömmel üdvözölte a Tanács, és azzal a módosítással fogadta el, hogy a minimum csak a hálózati központokig legyen kötelező, a hálózati központok pótkérdések formájában szerezzék majd be a hozzájuk tartozó könyvtáraktól az egyéni adatokat) ; a könyvtári törvény miniszteri végrehajtási utasítás-tervezete az általános tudományos és a tudományos szakkönyvtárak gyűjtőköri besorolására (e sok vitát és egyeztetést kívánó anyag már harmadszor került a Tanács elé, mely több órás vita után a javaslatot elfogadta. Létrejött a világirodalmi és a történelmi anyagra vonatkozó gyűjtés tervezete, döntés történt a képzőművészeti, a geofizikai és geodéziai, a bányászati, a kohászati, továbbá egyes tájkönyvtári gyűjtőkörökre is). 2. A Tanács feladatai közé tartozik az is. hogy az ország legfontosabb könyvtárainak, illetve könyvtárhálózatainak helyzetét, feladatait, gyfíjtő1 1L. a Tanács 1957. évi munkájával kapcsolutban a következő közléseket: IIABASZTHY Gyula : Könyvtárügyünk néhány fontos kérdése az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957. évi munkájának türcben. A Könyvtáros. 1957. 5—7. 1. — Az Országos Könyvtárügyi Tanács második üléséről. Uo. 1957. 7. 1. — Az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957. június 17-i ülése. Uo. 95 1. 7
