Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása (A MTAK kiadványai 4. Budapest, 1957)

tavaly lebontott romantikus csigalépcső előteréből nyílt. A terem sem raktárnak, sem munkahelynek nem volt alkalmas ; többnyire nappal is villanyfényre szorult, és télen-nyáron egyaránt hűvös, huzatos volt ; az 1940-ben bevezetett központi fűtés nem működött kielégítően.

2 A berendezés rendkívül igénytelen és ijesztően zsúfolt volt. A falak mentén köröskörül 4,80 m magas, nyitott, polcos, festett faállványok sorakoztak, amelyek még a múlt század hetvenes éveiben készültek, s hasonlóak voltak a könyvtárbeli állványokhoz. A zsúfoltságot az okozta, hogy a századforduló után lassanként a terem közepét is beállványozták : a hossztengely mentén további két állványsort helyeztek cl úgy, hogy egyik sor az udvar, másik sor a főraktár felé nézett.

3 A felső polcokat csak létrával lehetett elérni. Az összes férőhely legutoljára mintegy 340 polcméter volt.

4 A kéziratanyag teljes egészében ezeken a nyitott állványokon volt elhelyezve, ugyanolyan módon, mint a könyvek : kötetek és kötegek álló helyzetben sorakoztak egymás mellett. Még a legbecsesebb kincsek, a középkori magyar nyelvemlékek és a latin kódexek sem jelentettek kivételt. Portól, illetéktelen kezektől és egyéb veszélyektől semmi sem védte az anyagot. Egyetlenegy egészen jelentéktelen befogadó képességű zári tere volt csak a kézirattárnak : egy régi, valószínűleg XIX. század eleji kovácsolt vasláda. Ebben őrizték az ARANY- és PETŐFI-leveleket s még néhány elsőrangú értéket. A láda kézirattári használata valószínűleg HUNFALVY Pál főkönyvtárnoksága idején kezdődött.

5 2. A. kéziratok felállítási rendszere is könyvtári minta után igazodott : az anyag tudományszakok szerint volt csoportosítva. 1949-ben még csaknem érintetlenül fennállt az a szakrendszer, amelyei a kézirattár múltszázadi két érdemes rendezője, RÓMER Flóris és -JAKAB Elek hozott létre. A rendszer tervét RÓMER dolgozta ki, s kisebb részben ugyanő valósította meg 18611871-ig terjedő kézirattárossága idején. Munkáját 1876-tól JAKAB Elek folytatta, s 1891 végén fejezte be. RÓMER és JAKAB rendszerüket 16 főszakra, osztották, mégpedig: 1. Magyar nyelvtudomány, 2. Magyar és latin kódexek, 3. Népköltészet és színművészet, 4. Magyar irodalom (levelezés), 5. Könyvészet, 6. Magyar irodalom (Régi és újabb írók művei), 7. Vegyes, 8. Történelem, 9. Egyház és bölcselem, 10. Orvostan, 11. Mennyiségtan, mértan, építészet, 12. Természet-, ásvány- és vegytan, 13. Ipar, kereskedelem, gazdaság, 14. Hadtudomány, 15. Jogtan és 16. Oklevélgyűjtemény című szakra. Kél szakcsoportot, a Történelmet és a Jogtant további alszakokra tagolták. A Történelemnek 10 alszakját (Oklevéltan, Címertan, Genealógia, Pecséttan, Régészet, Éremtan, Naplók, Chronologia, Statisztika és Földrajz), a Jogtannak 5 alszakját (Általános jogtan, Politika, Országgyűlés, Vármegye, Város) alakították ki. Eszerint tehát a rendszer összesen 36 szakból állt. További tagolás adódói 1 a nagyság szerinli csoportosításból. .Minden szak — az alszakok is — elvileg 4 (folio, 2 A kézirattár helyiségét HUNFALVY Pál főkönyvtárnok 1868. évi jelentése említi Akad, Ért. 1868. 34. 1. — A központi fűtésről. Akad. Ért, 1941. 136. 1. 3 Az eredeti berendezés elkészüléséről 1. JAKAB Eleknek a Könyvtári Bizottsághoz intézett, 1879. jan. 23-án kelt jelentését : Akadémiai Levéltár (jele ezután : AL) 1022/1879. — A terem közepén álló utolsó állványokat TÖKÖK Pál kézirattárossága idején, az 1930-as években helyezték el. (GYÖRKÖSY Alajos szíves közlése.) 4 1948. évi felmérésünk adata. 5 Jelentés a M. Tud. Akadémia Könyvtárának 1898. évi működéséről. Magy. Könyvszle. 1898. 193. 1. 4