Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása (A MTAK kiadványai 4. Budapest, 1957)

naplózatlan anyag gyülemlett fel ; ezt a mulasztást a második világháborúig csak kis részben sikerült jóvátenni.

1

9 A kézirathasználatról nem naplót vezettek, hanem abécó-rendes nyilvántartó könyvet. Helybenkutatást és kölcsönzést egyképpen ebben jegyeztek fel. A fennmaradt kötetekből kitűnik, hogy a kézirattár kutatóforgalma igen lassan növekedett.

2

0 A múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben a helyben kutatók és kölcsönzők száma együttvéve évente átlag 100 fő körül mozgott, századunk első két évtizedében ez a szám visszaesett 25—50 főre, és csak 1930 táján ugrott fel 400 —500-ra, majd 1936 és 1942 között 1000—1200-ra. A használt kötegek száma kétszerese-háromszorosa volt a kutatók számának.

2

1 * Az itt felvázolt körkép 1948 októberében, amikor a kézirattár felügyeletét átvettük, természetesen nem vált egyszeriben ilyen világossá. Ez annál kevésbé volt lehetséges, mivel a gyűjtemény TÖRÖK Pálnak 1943-ban tört.ént halála óta gazdátlan volt, sőt a második világháború utolsó éveiben és azt követően is jó darabig elcsomagolva feküdt különböző rejtekhelyeken. A kicsomagolás és helyre rakás csak 1948 nyarán ment végbe.

2

2 Hosszú hónapok múltak el, amíg az első ismerkedés lezajlott : a mélyebb megismeréshez, a részletekben való tájékozódáshoz pedig évek kellettek. Amikor a reform első terve elkészült, ebbe nem igen lehetett általánosságokon kívül egyebet felvenni. Csak azt tudtuk, hogy új helyiségre, új berendezésre és felszerelésre, új rendszerezésre, új katalógusra, új kezelési eljárásokra, új adminisztrációra van szükség, de hogy ez az új rend részleteiben milyen legyen, s hogy a feladatok milyen sorrendben valósuljanak meg, azt csak lépésről lépésre sikerült 1 isztázni.

2

3 II. 1. A kézirattár megújulásának első alapvető ténye alkalmas helyiség biztosítása volt. Erre a célra sikerült megszerezni a palota l. emeleti délre néző udvari szárnyát, a főtitkári hivatal történelmi múltú helyiségeit. Itt három egymásba nyíló, összesen 18,8X9,4 m. alapméretű szoba állt rendelkezésre, tehát kb. háromszor akkora terület, mint a régi kézirattáré. Az alapterület növekedésével azonban nem értük be, a teret magasságban is kihasználni igyekeztünk: elhatároztuk a több mint 5 m magas szobák északi felének födémmel való kettéosztását. A gondolat NYIREŐ Istvántól eredt, s az ő irányításával 1

9 Mindezekre nézve 1. az 1870-ben megkezdett növedéknaplót. 2

0 AK Könyvtári iratok c. szak 19/1 és 19/2 sz. kötet. 2

1 Vö. az Akad. Ért. és a Magy. Könyvszle. köteteiben közzétett könyvtári jelentésekkel. 2

2 Ezt a munkát GYÖRKÖSY Alajos és MOBAVEK Endre végezték el. Róla 1948. augusztus 5-én kelt jelentésük számol be. AK Kézirattári adminisztratív iratok. 2

3 A kézirattár vezetésével 1948 őszén KERESZTURY Dezső főkönyvtárnok cikkírót bízta meg. Munkatársul ugyanekkor HARTAY Aliszt rendelte mellé, 1949-ben pedig HARTAY gyakori betegeskedése miatt WEÖRES Sándort. 1950 nyarától SCHER Tibor könyvtárvezető HARTAY Aliszt állította a kézirattár élére. A vezetést 1958 januárjában, KOVÁCS Máté adminisztratív igazgatósága idején ismét szerző vette át. A munkatársak száma azóta hol két, hol három fő. 9