Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása (A MTAK kiadványai 4. Budapest, 1957)
készültek el az átépítési tervek is. 2 4 Az építkezés mintegy félévig (1949 tavaszától őszéig) tartott. Aovember végén vettük át a galériával bővült új helyiségeket, és decemberben költöztettük át a kéziratanyagot. Ebben a formában azonban az átépítés nem volt teljes. A következő években még kétrendbeli kiegészítő építkezés történt. 1950-ben az első terem benyílójában egy páncélajtóval záródó tűzvédelmi kamra épült a kódexek és más nagyértékű kéziratok számára, 1953—1954-ben pedig a három helyiségből álló szobasor kiegészült egy negyedik (5,6x9,4 méretű) ugyancsak galériásán kiképzett szobával. 2 5 Az új helyiségekben férőhely, világítás és fűtés tekintetében egyaránt kedvezően alakult a helyzet. A termek olyan jelentékeny befogadóképességűek, hogy bennük nemcsak a kézirattár kapott megfelelő, új otthont, hanem a régi könyvgyűjtemény két csoportja, a régi magyar könyvtár és az ősnyomtatványok is. 2 6 A megvilágítottság szintén kielégítő ; az ablakok mellett — bár az udvar magasan zárt — derült időben télen-nyáron villany nélkül lehet dolgozni. Xem így a galériákon és az alattuk lctő alkóvokban ; itt mindenhol 4 — 8 mennyezeti világítótest ad fényt. A termek hőmérséklete nyáron 18—25 C°-nál nem magasabb, de ősszel' 10—12 C°-ig lehűl. A fűtés kezdetben cserépkályhával történt, csak 1950- 1951 fordulóján vezették be a központi fűtést. 2 7 Az 1949. évi építkezést követően a berendezés került napirendre. Ezt is elég gyorsan sikerült megvalósítani. Az 1950. és 1951. költségvetési évben — két galériarész kivételével — mindhárom helyiség teljesen új berendezést kapott. A bútorokat is AYIREŐ István tervezte klasszicizáló stílusban, s részint kisiparosok, részint bútorgyárak készítették el diófából műipari kivitelben. 28 A falak mellé 2,80 m magas, részben vagy egészen üveges ajtójú, zárt szekrények kerültek, a szobák középső részére pedig 2,30- 2,50 m hosszú, 0,75 m széles asztalszekrények. A mozgatható polcokkal ellátott szekrények átlag 0,40 m mélyek. -Négy szekrény közép magasságú része katalógusfiókok számára van kiképezve. Mivel az új helyiségek nemcsak raktárnak voltak szánva, hanem kutatóteremnek és tisztviselői munkaszobának, sőt bizonyos mértékig múzeumnak is, az anyagot befogadó bútorzatot egyéb berendezési tárgyakkal is ki kellett egészíteni : kutatóasztalokkal, íróasztalokkal és kiállítási tárlóval. Ezek hasonlóképpen művészi kivitelben, a szekrényekével egyező stílusban készültek. A tűzbiztos kamrát 1953-ban hét db 1,70 m magas, 1 m széles, 0,60 m mély vaslemez-szekrénnyel rendeztük be. Az utólag épült negyedik szobába azonban sajnos mindmáig nem sikerült új bútorzatot készíttetni. 2. A berendezkedés után elérkezett a belső reformok megindításának ideje is. Mindenekelőtt a leonzerválási és restaurálási munkálatokat kellett 2 4 NYIREŐ István 1949-től 1952-ig könyvtárunkban a különgyííjtemények osztályának vezetője volt. Ez az osztály három csoportból állt : a kézirattárból, a régi könyvek gyűjteményéből és a keleti könyvtárból. 2 5 Az 1953 nyarától 1954 őszéig tartó építkezések alatt a kézirattár kénytelen volt új helyiségeiből kiköltözködni, és a palota III. emeletén, a kiállítási termekben szállásolni. A kiköltözést a mennyezet szerkezetének kicserélése tette szükségessé. 2 6 Ma már ezt az elhelyezést szorosnak érezzük, s a helyprobléma előreveti árnyékát. 2 7 Csupán ugyanekkor szerelték fel a könyvtárban a telefont is számos mellékállomással. 1948-ban a könyvtárnak még csak 1 telefonállomása volt. 2 8 A berendezés legművészibb darabjait, a kutatóterem és a lépcsősszoba alkóvjának szekrényeit néhai JUHÁSZ Lajos műasztalosmester készítette. 10
