Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

voltak felállítva. A könyvtárban külön olvasó vagy tisztviselői helyiségek nem voltak ; olvasásra és könyvtári munkára csupán a könyvállványok között elhelyezett asztalok szolgáltak. A használatot eleinte csak egy betűrendes szerzői kötetkatalógus támogatta.

1

2 A helybeli olvasás (naponta 9-13 óráig) és a kölcsönzés egyaránt akadémiai tagokra korlátozódott; rajtuk kívül legfeljebb más elismert tudósok kaphattak engedélyt helyben dolgozásra.

1

3 A könyvtárnak saját költségvetése nem volt; a könyvbeszerzésre, köttetésre és egyéb kiadásokra szükséges összegeket az Akadémia elnöke utalványozta. A könyvtári rendes folyókiadások évi összege a megnyitás után jó ideig nem igen haladta meg az 500 forintot.

1

4 A könyv- és folyóiratbeszerzés rendszerint az akadémiai szakosztályok kívánsága alapján történt. A könyvtári személyzet — elvileg — két könyvtárosból, egy alkalmilag kirendelt írnokból és egy altisztből állt ; a vezető könyvtárnokot a TELEK ialapítványból, a többieket az Akadémia pénztárából fizették. Gyakorlatban hosszú ideig csak egy könyvtáros és egy altiszt működött. Az első könyvtárkezelési és rendtartási utasítás 1848-ban készült, s nyomtatásban is megjelent.

1

5 A könyvtárnak eképpen kialakult rendje 1805-ig nem sokat változott. Az 1848—49-es politikai események átmenetileg válságos helyzetbe hozták az Akadémiát. A levert szabadságharc nyomában járó abszolutizmus nemcsak az Akadémia működését korlátozta (1857. évi oktrojált alapszabályok), hanem közvetve anyagi alapjait is megrendítette.

1

6 Ez a körülmény természetesen nem volt kedvező a könyvtár további fejlődésére. A gyarapodás forrásait nem lehetett a fokozódó tudományos igényeknek megfelelően bővíteni. A nagy ajándékozások folyama megállt, a vásárlások továbbra is szerény keretekben mozogtak és egyidőre a kötelespéldányszolgáltatás is bizonytalanná vált. A külföldi csere volt az egyetlen eszköz, amellyel továbbra is nagy mennyiségű értékes anyaghoz juthatott a könyvtár.

1

7 Az 1850-es években mégis többrendbeli fontos változás ment végbe a könyvtárban. 1851-ben TOLDY Ferenc, a könyvtár érdemekben gazdag adminisztrátora leköszönt megbízatásáról, s helyét átadta az első szabályszerűen kinevezett könyvtárnoknak, HUNFALVY Pálnak.

1

8 HUNFALVY személyében a könyvtár vezetése a legjobb kezekbe került. A jeles szaktudós, a magyar etnográfia és az összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója, ToEDYéhoz hasonló ügyszeretettel és rátermettséggel folytatta a könyvtárfejlesztés nehéz munkáját. Egy emberöltőre nyúló hosszú szolgálata alatt számos alapvető reformot hajtott végre, amelyeknek eredményei részben ma is fennállnak. Működésének kiemelkedő tényei ebben az első időszakban főleg két vonatkozásban mutatkoznak meg. Egyrészt kiváló értékű tudományos hagyatékok (.JANCSÓ- és CzECH-könyvtár, DÖJIRENTEI-és GAÁL György 1

2 Kisgyűlési jegyzőkönyvek (rövidítése a következőkben : KGy.) : 1842. nov. 26., 1844. jún. 24., 1844. okt. 12. 1

3 Utasítás a M. Academiai Könyvtár tisztviselői számára. Buda, 1848. 22 — 23. 1. 1

4 Adatok: a M. Tudós Társaság pénztári jelentéseiben (Névkönyv 1844—48.) Igazgatósági jegyzőkönyvek (rövidítése ezután lg.) : 1850 — 63. Költségvetések. 1

6 Akadémiai Kézirattár Tört. 2° 23. — továbbá : Utasítás a M. Academiai Könyvtár stb. 27-28. 1. 1

0 Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből 1831 — 18S1. Bp., 1881. 16-25. 1. 1

7 KGy. 1850-1864. 1

8 AL.' 6/1851, 56/1851, 92/1851. 5