Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

féle kéziratgyűjtemény, SoMSSiCH-könyvtár) megszerzésében,

1

9 másrészt a könyvtár gazdag kéziratgyűjteményéről való gondoskodásban. Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban — mintegy belőle folyó következményként — sikerült a személyi státust is kibővíteni. Az alkönyvtárnokság megszervezésén kívül az Akadémia hozzájárult a kézirattári őri állás rendszeresítéséhez is.

20 Nagy veszteség volt a könyvtárra nézve TELEKI József akadémiai elnöknek 1855-ben bekövetkezett halála. TELEKI — az alapítványból folyó kötelezettségein túl — 30 éven át rendkívül bőkezű mecénása volt a könyvtárnak. Nemcsak hivatalból támogatta a könyvtár fejlődését, hanem haláláig magánpénztárából fedezte a külföldi folyóiratok előfizetését, s finanszírozta több jelentős könyvgyűjtemény megszerzését. Végrendeletében saját személyi könyvtárával s egy újabb nagyösszegű (24 000 forintos) pénzalapítvánnyal gazdagította az Akadémia Könyvtárát.

2

1 2 Az 1860-as évtized első felében lezárult a könyvtár történetének kezdeti korszaka. Ekkoriban mind határozottabban rajzolódtak ki egy kedvező változás körvonalai. A fordulat a politikai viszonyok alakulásával függ össze : az abszolutizmus fokozatos felszámolásával és az önálló magyar államiság helyreállításával. A változás döntően hatott ki az Akadémiára. A nemzeti társadalom —- az Akadémiában a magyar önállóság jelképét tisztelve — országos adakozással és új nagyösszegű alapítványokkal erősítette meg a pénzszűkével küszködő és még mindig bérszálláson szorongó intézményt. Az országos akció nemcsak az alaptőkét emelte, hanem egy önálló székház felépítését is biztosította.

2

2 1864—65-ben Budapest egyik legszebb helyén, a lipótvárosi Dunaparton épült fel az Akadémia nagyszerű palotája. Harmincöt évi várakozás után a Társaság végre saját hajlékában rendezkedhetett be. Ez az áttelepülés a könyvtárra nézve különösen nagy jelentőségű volt. A megnyitás óta eltelt két évtized során ugyanis a gyűjtemény annyira megszaporodott, hogy az 1840— 44-ben berendezett könyvtári helyiség — amely már annak idején is szűkös volt — teljesen alkalmatlanná vált rendeltetésének betöltésére. Az újabb gyarapodásnak pedig csak úgy lehetett helyet biztosítani, hogy át kellett térni az egymás mögött, kettes-hármas sorokban való felállításra. így a 60-as évek elején a könyvtár rendje és használata már roppant nehézségekkel küszködött.

2

3 Az új palotába való átköltözéssel a helykérdés a legkedvezőbben oldódott meg. A könyvtár a dunaparti szárny földszintjén előre megállapított tervek szerint épült, s a fennálló igényeket teljesen kielégítő helyiségeket kapott. Főraktára egy 41 X 10,5 m terjedelmű, 6 m magas, középen kettős oszlopsorral tagolt, fent boltozattal záruló, templomhajóhoz hasonló csarnok lett. Ezenkívül még két mellékraktár épült az udvari részen. A használat 1

9 KGv. 1853. mái'c. 14. - AL. 70, 74/1856. 619/1860, 23, 24/1861. 2

0 KGv. 1857. máj. 15., jún. 6. 1858. máj. 29. - Akad. Kézirattár : Tört. 2° 251. 2

1 lg. 1855. ápr. - AL 40/1856. 2

2 Vázlatok a M. Tud. Akadémia félszázados történetéből. 143 — 165. 1. és a csatolt táblázat. — lg. 1853. márc. 14. 2

3 SCHEDEL : i. m. 90. 1. 6