Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)
Az 1949 elején megindult munkálatok valóban szép eredményekhez vezettek. Először az olvasóterem és a hozzácsatlakozó, folyóirat-olvasóvá átalakított terem helyreállítása és új berendezése történt meg. 7 3 Majd megépült a különgyűjtemények (kézirattár, régi hungarica- és ősnyomtatvány-gyűjtemény) új helyisége. Ez a palota első emeletén, három teremben nyújtott férőhelyet mintegy 400 folyóméternyi anyag számára. A raktárnövelés programjából is megvalósult néhány fontos részlet. Sikerült a palotában levő akadémiai könyvkiadóvállalati készletraktárt berendezésével együtt megszerezni, s ezzel 850 folyóméternyi ríj rakterületet biztosítani. Ezenkívül egy új, iivegfödémmel kettéosztott kisebb vasállványos raktár is készült 460 folyóméter férőhellyel. Mindez azonban még távolról sem elégítette ki a szükségleteket. Az épülő új raktárak, a megnövekedett személyzet és az új pénzügyi keretek biztosították a bátrabb szerzeményezést. 1949-ben mintegy 7000 művel gyarapodott a könyvtár ; ezek közül 2400 volt kötelespéldány, 2300 külföldi cserepéldány (240 intézettől), 1200 külföldi vétel és 1200 hazai ajándék. Ezenkívül 530 külföldi folyóirat és 170 hazai folyóirat, illetve periodika járt a könyvtárnak. Az olvasóforgalom fellendülése szempontjából nagy jelentőségű volt az életbeléptetett új olvasótermi szabályzat, amely reggel 9 órától esti 20 óráig tette lehetővé az olvasást, és ezzel egy több mint 80 éven át fennálló gyakorlatot helyezett hatályon kívül. S valóban 1949/50 fordulóján az olvasók száma havi 350-ről 970-re ugrott fel, az olvasott művek száma IlOOról 2400-ra. A kölcsönzési forgalmat ugyanekkor havi 130-as személyi és 200—300 kötet-átlag jellemezte. Az átszervezési tervek közül egy akadémiai bizottság közreműködésével elkészültek egy országos jellegű orientalisztikai gyűjtemény felállításának tervei, sőt a létrehozására szükséges hitelkeret egy részét is sikerült biztosítani. 7 4 Mindezek a jelentős építkezések és reformok azonban csak bevezetői voltak egy küszöbönálló még szélesebbkörű és mélyebbreható változásnak, amely az 1949. évi új akadémiai törvény értelmében 1950 elején indult útjára. BERLÁSZ JENŐ 7 3 Uo. 7 4 Uo. 17
