Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)
javítási munkálatokat (ablakozás, kisebb bútorkárok, írógépjavítás), sőt vásárlást és köttetést is megkísérelt. 6 9 A nehézségek ellenére 1946—47-ben két jelentős eredményt sikerült elérni. A fontosabb ezek közül kétségtelenül az 1943—44-ben elrejtett anyag feltárása és visszahozatnia volt. A Veszprémbe került 10 láda anyagot csak hosszas nyomozás után sikerül megtalálni Ausztriában (Spital am Pyhrn-ben), ahová a háború alatt a Nemzeti Bank saját anyagával együtt kivitette. Ez 1946 őszén érkezett vissza, sértetlenül. Ugyancsak hiány é s ká r nélkül került elő a Nemzeti Múzeumban elhelyezett 20 láda anyag és az Akadémia pincéjében elrejtett részleg. Ue jelentős volt az a váratlan gyarapodás is, amelyre az 1945-ben feloszlott Nemzeti Casino könyvtárának átvételével tett szert a könyvtár. A mintegy 45 000 kötetnyi anyagot — pénzfedezet híján — két részletben (1946 tavaszán, illetve 1947 nyarán) középiskolás diákok szállították be az Akadémiára. A helyreállító jellegű munkák közül ezekben az években kiemelkedik a főraktár szakjainak újrarendezése és a nemzetközi cserekapcsolatok újrafelvétele (65 intézmény, 208 kiadvány). Nagyjában ugyanezek a munkák folytatódtak a következő (1948) évben is, de egye erősebb ütemben és egyre szélesebb körben, mert a Közoktatásügyi Minisztérium ismételten új munkaerőket bocsátott a könyvtár rendelkezésére. Az összlétszám 1948 nyaráig 17 tisztviselőre és 3 altisztre emelkedett. 7 0 1948 őszétől kezdve megindult a nagyobbarányú, építkezésekre is kiterjedő helyreállítás, sőt ezen túl a könyvtárnak a népi demokratikus állami és társadalmi berendezéshez igazodó átszervezése is. E program végrehajtását az Akadémia új főkönyvtárnokra, KERESZTIJEY Dezsőre bízta. Mintegy félszázad óta KERESZTURY volt az első főkönyvtárnok, aki nem 70 év körüli életkorban, s nem a gróf TELEKi-család könyvtáralapító ágának kinevezése alapján nyerte el tisztét. Az átszervezés alapvető feladataként az új vezetés törekvése arra irányult, liogv a századforduló óta meglehetősen önmagába zárkózott könyvtárt az életbe eleven szálakkal visszakapcsolja. Mindenekelőtt a kormányhatóságokkal és társadalmi szervekkel igyekezett állandó jellegű érintkezést felvenni. Az új könyvtárpolitikai tájékozódás kedvező eredményei csakhamar megmutatkoztak, mégpedig éppen a legdöntőbb jelentőségű kérdésekben : a személyzet és a pénzügyi költségkeret kérdésében. A Közoktatásügyi Minisztérium, mint az utóbbi időben ismételten történt, saját költségvetése terhére újabb 17 tisztviselőt bocsátott az Akadémiai Könyvtár rendelkezésére. így 1948—49 folyamán a könyvtári alkalmazottak száma elérte a 29-et: közülük 24 tudományos képesítésű tisztviselő volt, 2 adminisztratív munkatárs és 3 hivatalsegéd. Ugyanekkor a különböző kormányszervek segítségével sikerült jelentős (250 000 Ft) pénzügyi alapot teremteni az újjáépítésre. 7 1 Ezekre a személyi és pénzügyi lehetőségekre számítva, készült el a könyvtár munkaterve, amely az országos újjáépítés 3 éves tervéhez kapcsolódva nemcsak a megrongálódott olvasóterem és raktárak helyreállítását tűzte ki céljául, hanem új raktárak és munkahelyek építését és berendezését is. 7 2 B ö Uo. 7 0 Uo. 7 1 AL. KERESZTURY DOZSŐ : Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának 194S. okt. 1. — 19-50. márc. l-ig végzett munkájáról. 7 2 Uo. 16
