Gergye László: Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 21., 1993)

I. Bevezetés

8 Erdélyi leveleknek és a Sallustius-fordításnak Vagy Szemerénél, vagy Bártfaynál kell lenniük. Ami a Fogságom naplóját illeti: „Bártfay Úr azt írta nekem, hogy Kazinczym Szenvedései leírását őrá bízta, azzal a kéréssel, hogy halála után adják át nekem, s azt most ne nyomtassák ki." Guzmics 1831. okt. 29-én ragad ismét tollat. Panaszkodik, hogy hiába írt a levelezés ügyében Szemerének és Toldynak is, választ egyikőjüktől sem kapott. Később így folytatja: „Nekem mind egy akárki ügyelése alatt jőnek ki Kazinczy kéziratai, csak jőjenek minél hamarabb és mennél hívebben jőjenek. Még egy ideig várok, hatalán Gyűlésünk lenne, és a Társaság rendelne valamit kiadatások aránt. Különben felszólítom nyilván a Levelezőket, hogy leveleit hozzám megküldjék kiadás végett. ...Ha Erdélyi Levelei előtt állanak ahoz dátumok, szeretném ha azokat velem közlené Bártfai Úr; mellyre nézve jól esnék ha Neki Nagyságod is ima. A mi szenvedéseit illeti, kényes portéka, nehezen fog azoknak hív rajzolások a Censúrán átmenni." Török Sophie 1831. nov. 13-án kelt levelében

5 újabb fejleményekről számol be Guzmics Izidornak: „Most arra kérem, amint megkapta levelemet, azonnal íijon Dessőffy grófnak, mostanáig hajlott arra, hogy Kazinczy Eletét és Levelezését Ön adja ki, de itt irigység játszik közre. A pesti barátok azt kívánnák, hogy a kiadás elő jogát ne veszítenék el, így azaz ötletük támadt, hogy Sallustiust, az Erdélyi Leveleket és az Életét gyűjteményesen adják el, s akkor minden veszendőbe mehet." A levelekkel kapcsolatban azt írja, hogy „nem tanácsos" Bártfayhoz fordulnia, mivel azokat ő maga akarta kiadni. Török Sophie azt tartja a legfontosabbnak, hogy Guzmics elnyerje Dessewffy és Teleki grófok támogatását. Végül ismét Kazinczy munkáival kapcsolatban jegyzi meg: „Élettörténete születésétől fogságáig az Erdélyi Levelek mellett kell hogy legyen. Az Erdélyi Levelek nem Bártfaynál, hanem a Kis Szalaj-nál és Sallustius Szemerénél (csak a szenvedése vagyon Bártfaynál)." Dessewffy József gróf kezdettől fogva aktívan közreműködött a hagyaték sorsának alakításában. Bártfay László már 1831. nov. 9-én írt levelében

6 is ír erről Kölcseynek: „Kazinczyné újobban és újobban írja feleségemnek, hogy irományait Gr. Dessewffy veszi pártfogása alá, levelet említ, mellyben erre maga a' boldogult kérte volna meg a' Grófot, 's a' Gróf ennek folytában a' levelezéseket(l) által kérte, 's talán által is vette."