Gergye László: Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 21., 1993)

I. Bevezetés

21 teljességben lesz már megszerezhető: annálfogva az Akadémia bátorkodik megújitni előbbi kérelmét, hogy Kazinczy Ferenc e hagyományainak megszerzése, habár némi megszorításba kerülne is, tovább ne halasztassék." A hagyaték tárgyában végül kompromisszumos megoldás született. Az Akadémia a korábban felkínált összeget még száz arannyal megtoldotta, s tekintettel változatlanul fennálló pénzügyi nehézségeire, az örököstől részletfizetési lehetőséget kért. Ez idő tájt valószínűleg Kazinczy Artúr is belátta már, hogy az Akadémiától több pénzt nem remélhet, így aztán elfogadta a fenti feltételeket. A nyugták tanúbizonysága szerint

4

9 az adásvétel megtörtént: 1868. szept. 5-én hatszáz, nov. 4-én ötszáz forintot vett fel az akadémiai pénztárból Kazinczy Ferenc kézirataiért a törvényes örökös. Ezzel a hagyaték hosszú, kalandos története lezárult, s Kazinczy Gábor hagyatékával együtt végérvényesen az akadémiai kézirattár tulajdonába került. * A roppant mennyiségű iratanyag rendszerezésével Jakab Elek levéltárost, az MTA tagját bízták meg, aki az akkori idők gyakorlatának megfelelően szakok és nagyságrend szerint szétosztotta. Munkáját 1875-ben kezdte el és 1891-ben fejezte be; ennek eredményeként jött létre az első szakok szerinti, azon belül a méretek és a sorszámok rendjében készített helyrajzi cédulakatalógus. Magát a szakrendet ugyancsak Jakab Elek dolgozta ki. A szakrend fő- és alszakokból állt, amelyekbe a kor elveinek megfelelően egymástól függetlenül helyezte el az eredetileg összetartozó, együtt megvásárolt kéziratokat, így a Kazinczy-hagyaték darabjait is. Kazinczy Ferenc kéziratai a Régi és Újabb írók (RUI), az Irodalmi Levelezés, a Történelem ill. Történelmi Segédtudományok (Történelmi Naplók, Oklevéltan, Földrajz), a Nyelvtudomány, a Bibliográfia és a Vegyes szakokba kerültek. E katalógus minden, eredetileg a Kazinczy-hagyatékba tartozó kéziratos kötet leírását tartalmazza, kivéve az Irodalmi Levelezésben lévő, tőle származó és neki szóló levelekét, amelyek nyomtatásban megjelentek, s így tömegüknél fogva nagyon felduzzasztották volna a kötetet. Néhány olyan Kazinczy kötet ill. kéziratcsomó esetében, amely a széphalmi mester levéltári másolatait, gyűjtéseit foglalja magába, hasonló okokból szintén csak néhány tömör, összefoglaló jellegű mondat utal a szóban forgó dokumentum közelebbi tartalmára. Egyes kéziratok, amelyek eredetileg feltételezhetően a gyűjtemény részét képezték, de az irattári rendezést követően később már Kazinczy Gábor vagy Toldy Ferenc hagyatékába nyertek besorolást, katalógusunk függelékében kerültek leírásra.