Gergye László: Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 21., 1993)

I. Bevezetés

22 A fentiekben vázolt szakok szerinti felállítási rend 1948-1949-ig volt érvényben, amikor is az Akadémia átszervezésével egyidejűleg megváltozott a Könyvtár elhelyezése az Akadémia székházában: a korábban egyetlen földszinti teremben lévő Kézirattár megkapta a volt Főtitkári Hivatal és a hozzá csatlakozó főtitkári lakás néhány termét, s az új helyiségek számára a régi teremkönyvtárak hangulatát idéző berendezés készült. Ugyanekkor a Kézirattár — története során első ízben — jelentékeny összegű támogatást kapott állományának köttetésére, amelyből modem félbőr- és félvászonkötések készültek a magyar irodalom és tudomány jeles képviselőinek addig kötetlen állapotban lévő kéziratai — köztük Kazinczy Ferenc több mint 60 kötete — számára. Ezeket az igényesebb külsejű köteteket nem osztották vissza eredeti helyükre a szakokba, hanem egy jobban szem előtt lévő szekrénybe helyezték el őket, régi jelzetük helyett pedig utóbb K+sorszámból álló jelzetet kaptak, amely mind a betűrendes, mind a Jakab Elek-féle helyrajzi katalógus megfelelő céduláira rákerült. Megjegyzendő, hogy a K jelzetű kéziratok közül csak a 4° és a 8° alakú kéziratok alkotnak zárt számsort, az ennél nagyobb méretűek különleges formátumuk miatt máshol nyertek elhelyezést, s jelzetük nem tükröz az előbbiekhez hasonló, megszakítás nélküli számsorrendet. Az új felállításra nem műfajok szerinti csoportosításban, hanem mechanikus rendben, a gerinccímek betűrendjében került sor, így ez a kötet is ennek számsorrendjében közli az egyes kéziratok leírását, amelyet a szakokban maradt művek és más kéziratok leírása követ. A most érvényes K + sorszámból álló jelzet alatti leírások tartalmazzák a korábbi, szak szerinti jelzeteket is. Ezeket éppen úgy szögletes zárójelben közöljük, mint ahogy a többi, külső forrásból megállapított kiegészítő adatot, információt vagy kíscrő megjegyzést. A leírás során alkalmazott rövidítések feloldását a kötet végén található rövidítésjegyzék tartalmazza. A korábbi és a mai jelzetek közötti eligazodást külön konkordancia segíti, Kazinczy Ferenc eredeti műveire pedig szintén önálló mutató utal, amely műfajok szerinti csoportosításban tükrözi a hagyaték legértékesebb anyagát. Ez a rendszerezés Kazinczy verseit, prózáját, fordításait és nyelvészeti írásait dolgozza fel: a kritikák, illetve a különböző személyekre vonatkozó vegyes feljegyzések, levelek esetében a névmutató alapján tájékozódhat az olvasó. Jegyzetek 1. Friedlstván: A, fogságom naplója" regénye. ItK 1986; Busa Margit - Z. Szabó László: Kazinczy Ferencné Török Sophie levelezése. Győr, 1986. 2. Ráday-Gyűjtemény—Szemere-tár 12. köt, 1813/8. 3. MTAK Kt Magy. írod. RUI 4° 261. 4. Kazinczy Ferencnének, gróf Török Zsó-