Gergye László: Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 21., 1993)

I. Bevezetés

14 Kazinczyné 1833. jan. 14-én küld újabb levelet Guzmicsnak.

3

1 Ebből kiderül, hogy „Schedel kevés vigasztalót ír a kéziratok ügyében, mégis hiszi, senki többet nem adna, mint az Akadémia; ahogy én látom, még ha ez elfogadható lenne, a kinyomtatás örökkévalóságig húzódna. Kértem Dokust, olvassa el gróf Dessewffy folyamodványát, írja le, s ha talál itt jó szívű embereket, érvényesítse ... Dokus amikor elolvasta, szépnek és könnyen kivihetőnek is találta, így az Akadémia ennek a hagyatéknak könnyen birtokába is jutna." Az események nem igazolták Dokus optimizmusát, mert a kéziratok megvásárlásával, kiadásával kapcsolatban semmi érdemleges előrelépés nem történt. A hagyaték sorsának történetében az Akadémia 1833. nov. 15-én tartott nagygyűlése nyitott új fejezetet, amelyben végre elvi határozat született Kazinczy Ferenc összes műveinekkiadásáról. Adöntés az alábbi konkrét elemeket tartalmazza: ,,a) Kazinczy Ferenc eredeti munkái, a' tudósító r. tagok, Bajza és Schedel által összeszedve, teljesen jöjjenek ki a' tud. társaság költségén, úgy, hogy 1834-től kezdve évenként egy kötet lásson napvilágot. b) A' nyomtatás az első kötettel induljon meg, melly a poetai munkákat foglalja magában. c) A* fordítások közül, a' már megjelentek' elmellőzésével, 1834-ben Sallustius 's a' Ciceróból fordított beszédek adassanak ki; a' többiekre nézve fentartván magának a' társaság a' megbízott tagok' véleményei' bővebb kihallgatását. d) Mind a' két rendbeli munkák' egy-egy nyomtatott ívéért az elhunyt író' árváinak 4 darab arany tiszteletdíj jáijon." A határozatról Toldy Ferenc levélben értesítette az özvegyet. A Kazinczygyerekek gyámja, Kazinczy József többek között erről is megemlékezett Toldy Ferenchez 1833. dec. 18-án írt levelében:

3

2 „E napokban mutatta az ángyom, Kazinczy Ferencné dicsekedve a T. Urnák ujabb 'eránta való példa nélkül való Baráttságát, azon hozzá küldött Levelét, melyben a Magyar Tudós Társaságnak a Bátyám munkáji elfogadása, azoknak nyomtattatása, és Honorálása felől méltóztatott túdósítani." A kiadás jellegéről, céljairól, ütemezéséről és a honorárium várható összegéről Toldy külön levélben is tájékoztatta Kazinczy Józsefet. Az 1834. jan. 12-én kelt levél

3

3 a két szerkesztő, Toldy Ferenc és Bajza József nyilatkozatát tartalmazza a kiadás jogi feltételeit illetően. Eszerint a vállalkozás csak azokra a munkákra terjed majd ki, amelyeket a „kézírásról a' nyomtatásra vetni lehet", s összesen kb. hatszáz arany honoráriumra számíthatnak a hagyaték örökösei. A kiadásra vonatkozó döntés meghozatala után — amelyet az igazgatóság is jóváhagyott—azonnal megkezdődhetett a kéziratok sajtó alá rendezése, a sorozat