Sáfrán Györgyi: Arany János-gyűjtemény. Petőfi Sándor–Szendrey Júlia kéziratok (A MTAK kézirattárának katalógusai 13., 1982)

Bevezetés

BEVEZETÉS ... ne haljak meg, mint koldus, aki semmit sem hagyott. (Arany János: Hagyaték) Arany János hagyatékának fia, Arany László hivatott sáfára volt. Édesapja halála után személyesen, vagy levélben kérte a költő levelező társait, bocsássák rendelkezésére a hozzájuk írt Arany-leveleket. így egészítette ki az atyjához írott levelek gyűjteményét, majd ebből válogatta azt a 472 levelet, melyeket Arany János Levelezése író-Barátaival

, 1-11.(1888) c. kötetekben tett közzé. — Arany László atyja irodalmi jellegű levelezését az Akadémiai Könyvtárnak szánta. Erről vall özvegyének, Szalay Gizellának Szily Kálmánhoz intézett levele: Méltóságos Főtitkár Úr, mellékelve küldöm önnek Arany János összes levelezését, írótársaival, barátaival, és Petőfi harminchárom levelét, melyeket ipámhoz írt. Boldogult férjem e levelezést az Akadémia Kézirattárának szánta, emlékül Arany Jánosra. Kérem, legyen kegyes e csomagot rendeltetési helyére juttatni, és szívesen fogadni e megemlékezést. Kitűnő tisztelettel és szíves üdvözlettel Budapest, [18)99-3-23. özv. Arany Lászlóné Az így az MTA birtokába került 1331 levelet Jónás Károly akadémiai gondnok még az évben beszámozta s a levelek jegyzékét közölte az Akadémiai Értesítőben. Öszszeállitásából Arany János Levelezésének Címjegyzék

e (Bp. 1899) c. különnyomat is készült. — Az elmúlt közel száz évben a szakirodalomban e nyomtatott katalógus jelzeteire hivatkoztak. Ugyancsak e jelzetek alapján idézik az anyagokat az 1950-es években indult Arany-Petőfi kritikai kiadások köteteiben, ezek között is elsősorban az Akadémiai Könyvtár kézirattári anyagára támaszkodó Arany-levelezés kötetekben: Arany János Összes Művei XV. (Bp. 1975), mely az 1828-1851. évek levelezését, valamint a XVI.k. (Bp. 1982), mely az 1852-1856-os évekét tar-