Sáfrán Györgyi: Arany János-gyűjtemény. Petőfi Sándor–Szendrey Júlia kéziratok (A MTAK kézirattárának katalógusai 13., 1982)
Bevezetés
6 talmazza. (Sajtó alá rendezte: Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula — Sándor István közreműködésével.) Mindezek indokolják, hogy az anyagnak az 1960-as években történt rekatalogizálásakor a Jónás Károly-féle nyomtatott katalógus eredeti számozását meg kellett tartani. Ekkor az Arany levelezésanyag csak új, összefoglaló számot kapott: K 513-at. — Mivel annak idején Jónás Károlynak sebtében kellett a levelezés jegyzékét összeállítania, óhatatlanul csúsztak bele hibák, így nála pl. Halmágyi Sándor Aran yna k írt levelei, mint Arany álta l írottak szerepelnek. Ezeket kijavítottuk. — Ahol az egyes levelek jelzetei hiányoznak, mint pl. Kazinczy Gábor keltezés nélküli leveleinél, ott az egyetlen kínálkozó lehetőséggel éltünk: a 259. számra öszszegyűjtött egyes darabokat 259/a., /b.stb. jelzettel tüntettük fel. Ugyanígy pótoltunk egyéb hiányzó jelzeteket. Az Arany-levelezéshez tartozó újabb beszerzéseket az évtizedek során a Jónás Károly féle nyomtatott katalógus jelzeteihez csatlakoztatták. így az ott 1331. tétellel végződő anyag jelenleg az 1393. számú levéllel zárul. Az Arany-család iratai, többi levelezése Arany László, majd özvegyének birtokában maradt, aki a hagyatékot második férjével, Voinovich Gézával a Ménesi út 23. sz. alatti Voinovich-villában őrizte anélkül, hogy abba mások betekinthettek volna. Az épület a második világháborúban gyújtóbombát kapott s így az Arany családi hagyaték feltárás nélkül pusztult el. A családi levelek értékeit példázzák az idézetek, melyeket Voinovich Géza: Arany János életrajz a (Bp. 1929, 1931, 1938) c. müve három kötetében idéz, továbbá azok, melyeket a költő Karlsbadból írt unokájának, Szél Piroskának. Ezek Piroska és édes anyja emlékeül címen Arany László Munkáinak I. kötetében jelentek meg. Az elpusztult levelek egy részlegének mennyiségét sejteti Voinovich közlése, mely szerint Arany a karlsbadi nyarak egy-egy esztendejében nyolc-^tíz levelet írt feleségének s külön fiának, aki külföldön tartózkodott (1. III. k. 226.p.) Ez maga is kb. száz levelet jelent. — Az Arany-hagyaték tragikus történetét a maga teljességében közöltem az Arany kritikai kiadás XV. kötetében (Bp. 1975. 456-472. p.) Arany János nagyobb műveinek kéziratait — Arany László akaratából — özvegye jeles gyűjteményekbe s oda juttatta, ahol a költőt jelentősebb hatások érték, vagy ahonnan eszmei és baráti megértés sugárzott feléje. így került Nagyszalontára a MnranyjjsG^omának kézirata, míg a Rózsa és Iboly a Kisújszállásra, ahol egykor Török Pál könyvtára európai távlatokat nyitott neki, Debrecenben, a Református Kollégium Nagy könyvtárában van a Buda halál ának egyik kézirata, míg Nagykőrösön őrzik A nagyidai cigányok , a Katali n és az ott még Ke reszt f ű címen ismert Szent László füv ének kéziratos kolligátumát. A kolozsvári Múzeum Egylet Könyvtárának ajándékozták Kisebb Költeményeinek kéziratát. Budapesten az Országos Széchényi Könyvtár őrzi a Toldi-trilógia kéziratát. Itt van a Buda halála egy másik kéziratos példánya is. Arany leveleinek két jelentős részlege: Petőfihez és Madáchhoz intézett levelei szintén itt találhatók, további jelentős mennyiségű más levelekkel együtt. (L. Sáfrán Györgyi: Arany János hagyatéka az Akadémiai Könyvtárban. Magyar Tudomány, 1967 /5.sz.). — A Petőfi Irodalmi Múzeumban is szép számmal találhatók Arany levelek, kéziratok. Míg az egyes művek teljes kéziratai különböző helyre kerültek, a fogalmazványi példányok a családi hagyatékban maradtak. Ezekből — Voinovichnak egy, az
