Fráter Jánosné: A Bolyai-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 4., 1968)

Bevezetés

11 torn meg, és, hogy már alkalmasint egy sincs azok közül, még a legdesperáltabb is, melyet megfejteni képes ne lennék". A töredékes jegyzeteket a katalógusban a K 24/1-137-ig terjedő számok sorolják fel. Bolyai János kéziratos töredékei sokszor nyersen megfogalmazott, de lényeges elemzéseket, villanásszerü reflexiókat rögzitenek atyjáról, Gaussról, matematikai elképzeléseiről és azokról a gondolatokról, melyek foglalkoztatták. Tartalmuk mellett a töredékek stilusa, sajátságos Írásmódja és összevagdosott külalakja, - egy szenvedélyes, tragikus egyéniség képét vetiti elénk. x A gazdasági és családi iratok különböző alcsoportjaiba sorolt iratok életrajzi vonatkozásuk mellett gazdaságtörténeti és művelődéstörténeti értékűek. Bepillantást engednek a kutató számára a 19. század eleji erdélyi kis-birtokok állapotaiba, a nyilak határkiigazitási ügyeibe (K 25/29-30), az adózási, örökösödési és fizetési eljárásokba (K 25/26, 33-36, 47, 59, 75) és a birtokperek során adódott - a kapcsolódó levelekből látható - számtalan egyéb problémákba. A kutatók számára ezek az iratok azért is értékesek, mert nagyrészüket maga Bolyai Farkas irta, és nemcsak a saját vagyoni ügyeire, hanem anyósa (első felesége anyja) Benkő Józsefné, Bachmann Julianna háza eladására vonatkozóakat is, miután anyósa nem tudott irni (K 25/19,46,59). Az alcsoportokban levő további darabokból következtetni lehet azokra a vagyoni ellentétekre, melyek az apa és fiu közötti viszony negativ alakulását idézték elő (K 25/31, 46, 57, 59). A családtagok iratai és levelei elsősorban a Bolyai rokonságra és Bolyai utódokra vonatkozó adatokról tájékoztat. A Bolyaiak életrajzírói (Bedőházi János, Dávid Lajos) és maga Bolyai János is mindig csak két saját gyermekről irnak, Bolyai Dénesről és Amáliáról. Stäckel Pál viszont megemlíti Bolyai Gyulát is, mint Bolyai János harmadik gyermekét. Tény, hogy a Kolozsvárt öngyilkosságba menekült fiatalember kilétét mindmáig homály fedi. A gyűjteményben levő gyászjelentés Bolyai Gyula haláláról arról tudósít, hogy 1901. jan. 7-én hirtelen hunyt el a 44. évében levő Bolyai Gyula (K 25/99). Ezek szerint tehát 1856-ban született, négy évvel később Bolyai János és Orbán Rozália 1852-ben végleges szerződésben rögzített válása után. Megerősíti ezt Péterfi Pál doktornak Bolyai János betegségéről vezetett naplója is, amelyben a sorok között azt olvashatjuk, hogy "Bolyai Jánosné fiucskája". A diagnózis: "Dysenteria-cum prolapsu ani..." és alatta a megjegyzés: "Később meggyógyult" (K 28/22. másolatban. Az eredeti Marosvásárhelyt van.) Több életrajzi szempontból fontos irat, ugyancsak ebben a csoportban található, mint pl. Szőts Julának Bolyai Gergelyhez irt - igen gyakran idézett levele, amely Bolyai János haláláról tájékoztat. x A Bolyai-kutatás iratai elsősorban két hagyatékból származnak, Szabó Péteréből és Hints Elekéből. Szabó Péter atyja, Szabó Sámuel, levelezésben állt Bolyai János elméletének elismertetésében nagy érdemeket szerzett külföldi és