Fráter Jánosné: A Bolyai-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 4., 1968)
Bevezetés
12 magyar kutatókkal, többek között Jules Hoüel-lel, Giuseppe Battaglinivel és Schmidt Ferenccel. (Leveleik megtalálhatók a Gyűjteményben: K 29/97, 112-118, 149-152). A levelek irői valamennyien elsősorban adatokat kérnek Szabó Sámueltől a két Bolyai életéről és munkásságáról, életrajzuk megirását, leveleik összegyűjtését, az Appendix fordítását szorgalmazzák és azt az óhajt fejezik ki, hogy bárcsak a kollégiumban levő Bolyai-kéziratok kiadásra kerülnének. Szabó Sámuel az akkor még élő kisebbik Bolyai fiút Gergelyt kereste fel, hogy közölne vele adatokat Bolyai Farkasról és Jánosról. Bolyai Gergely ekkor irta meg először az életrajzokat és megküldte Szabó Sámuelnek (K 26/70-71). 1884 szeptemberében, majd novemberében Bolyai Gergely másodszor küldött életrajzokat atyjáról és Jánosról, ezúttal Szily Kálmánnak, aki akkor irta az "Adatok Bolyai Farkas és János életrajzához" c. az Értekezések a Mathametikai tudományok köréből sorozatban megjelent munkáját. Ennek a második változatnak "Adatok Bolyai János életrajzához" c. része (K 26/72) csaknem teljesen megegyezik az 1867-ben irt életrajz szövegével; de az a két irat, amely utólagosan és toldalékként közöl adatokat, már lényegesen eltér az előző kettőtől. (K 26/73-74) Ezekben irta Gergely, hogy Jánosnak sok levelét megtalálta katonakorából, melyeket atyjának irt és melyekben sok matematika volt, de véleménye szerint nem megfelelő hangnemben voltak irva, ezért elégette őket, hogy ne maradjanak meg az utókornak a Jánost kompromittáló levelek . Mindenesetre Szabó Sámuel nagy anyagot és sok adatot gyűjtött össze a Bolyaiakról, de mivel 1868-ban Kolozsvárra került tanárnak, az összegyűjtött anyag feledésbe merült. Halála után, 1905-ben fia Szabó Péter fedezte fel az értékes autográf kéziratokat, melyek közül öt Gauss-levelet még ez évben a göttingai Gauss-Archivumnak ajándékozott. "Boldogult atyám, Szabó Sámuel hagyatékában ezeket a leveleket más a Bolyaiakra vonatkozó Írások között megtaláltam. Ugy látszik, hogy vagy Bolyai János iratai közül kerültek hozzá 1860 táján, vagy 1867 körül gyűjtötte össze, amidőn a Bolyaiak életrajzához jegyzeteket készitett. Ezek felhasználásával készült Schmidt Ferenc első Bolyai életrajza (Archiv der Mathematik und Physik. Grunert's Archiv 1868. XLVIII. 217-228 1.)" Szabó Péter az atyja hagyatékában talált Bolya-kéziratok tudományos feldolgozásával felbecsülhetetlen munkát végzett. Ekkor kezdett kutatásokat a nála levő anyagok kiegészítése céljából, és egymásután irta Bolyai-tanulmányait és tartotta akadémiai felolvasásait. Munkálatait sajnos nem fejezhette be, félbeszakította a halál. Nagyértékü hagyatékát özvegye, Badics Ferenc akadémiai tag közbenjárására, 1914-ben az Akadémiának ajándékozta. A Bolyai-kéziratokkal együtt, természetesen bekerültek Szabó Péternek e témával foglalkozó már megjelent müveinek kéziratai is, az ezekhez gyűjtött anyagokkal együtt (K 26/86-94, K 28/1-11, 23-30 stb.) Ezek az irományok tekintélyes helyet foglalnak el a Bolyai-kutatás iratai közt. Hints Elek (1893-1966) marosvásárhelyi születési kórházi főorvos családja, anyai ágon rokonságban volt Bolyai Farkas első feleségével Benkő Zsuzsannával. Innen datálódik, hogy Hints Elek évtizedek óta foglalkozott a két Bolyai életére vonatkozó kutatásokkal, főleg orvosi szempontból. Munkáinak kéziratait és anyaggyűjtését a katalógusban főleg a K 26/76-82, K 27/1-3, K 28/20 és 22 számok tüntetik fel.
